Magánosított kutatóhálózatok: a magyar tudományos élet utolsó fejezete
Az állami egyetemek magánosításának egyetlen “haszna” van, figyelmeztet a szerzőnk, az új rendszerben bárki kistafírozható az alapítványi rendszerben működő intézeteken keresztül. Vélemény.
Venumdo dare, dedi, datus – mint tudjuk, latinul az elkótyavetyél ige rendhagyó alakú. Sajnos a magyar közjogi kultúrában az elkótyavetyélés inkább rendszerszintű, rendes, mint rendhagyó eljárás. A NER történetében nagy szerepet kap az állami vagyon magánosítása. Különböző szektorokban, különböző súllyal, de ugyanolyan határozottsággal és eltökéltséggel képez a NER közpénzből magánvagyon. Ettől pedig nem tudnak megóvni a jogászok, nem véd meg az EU.
A tudomány magánosítása némileg rendhagyó még a jobboldali populista rendszerekben is. Természetesen a tudományos szabadság korlátozása, elsősorban a társadalomtudományokban a kritika elhallgattatása általános karaktervonása ezeknek a rendszereknek, ennek mikéntje viszont egyéni hungarikum. Büszke is rá a NER! Az utóbbi két év intézkedései végletesen irracionálisak, öncélúak és rengeteget elmondanak a rendszer diszfunkciójáról. Hosszú távon mindez a rendszer bukásához fog vezetni.
Az állami egyetemek magánosítása (a „kekvásodás” – kiszervezése a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba) drága, értelmetlen és Orbán számára felesleges is. Ugyanis az állami egyetemek eddig is tökéletesen alkalmasak voltak a kézi vezérlésre. A direkt irányító jogokat gyakorló miniszternél sorba kell állni a pénzért, aki jól meg is kéri mindennek az árát. Minek ezt felrúgni, egy átláthatatlan és költséges rendszert bevezetésével, úgy, hogy mindez azt is jelenti: elérhetetlenné válnak az EU milliárdjai. Egyetlen haszna az lehet az átszervezésnek. Az így létrejött magánjogi jogalanyok (alapítványok) gazdálkodása magánjogiasodik, nem az államháztatási szabályok alapján működik majd. Az alapítvány gazdálkodhat, beruházhat, „kiruházhat” (inkább felruházhat, kistafírozhat) így bárkit.
A november közepén benyújtott HUN-REN kutatási hálózatra vonatkozó törvénytervezet a kutatóhálózatokat „sajátos jogi személynek” nevezi. Ilyen létesítésére és megszüntetésére a civil szervezetek (értsd, alapítványok) PTK szerinti szabályait kell alkalmazni. (Alapítókat kell megnevezni, alapító jogokat kell meghatározni, alapító okiratot kibocsátani, a bejegyzés és megszüntetés pedig az alapítványi szabályok szerint történik).
Ha valami úgy totyog, mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa és úgy néz ki, mint egy kacsa. Akkor az minden bizonnyal egy kacsa.