2024 is a NER-milliárdosok éve volt: Mészáros Lőrinc és Tiborcz István különösen nagyot szakított
Felsorolni is nehéz, mi mindennel gazdagodott Orbán Viktor barátja és veje.
2024 Krónikája
Magyarország és a világ legfontosabb történéseit összefoglaló sorozatunk több megjelent részét itt találja.
Július 1. – Az árstop vége
Két és fél év után valóban véget ért az egyes élelmiszerekre bevezetett árstop, miután a kormány végül az azt felváltó kötelező akciózási rendszert is engedte kifutni. A kötelező akciózás egy évig volt érvényben, mint amolyan puha ársapka: a volt árstopos termékeket a kereskedők csak beszerzési áron értékesíthették, illetve egy termékcsoportot minden héten akciósan, beszerzési ár alatt. Az árkorlátozás megszűnését áremelések követték, ami különösen a cukor és a liszt esetében volt látványos. Méghozzá annyira, hogy a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium panaszeljárásban fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz – szerinte a „tisztességtelen” vállalkozások „túlzó” áremeléseket hajtottak végre, méghozzá „egyidejűleg”. Ami pedig aligha meglepő, hiszen az árkorlátozás egyszerre szűnt meg minden kereskedő számára. Ráadásul az áremelés sok esetben jogszabályi kötelezettség volt. Mint arra a kereskedelmi szövetség rámutatott, a kötelező akciózás megszűnésével újra hatályba lépett ugyanis az a szabály, amely tiltja a kereskedőknek a beszerzési ár alatti értékesítést. Az érintett termékek drágulása ideiglenesen az inflációt is megdobta, júniushoz képest az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt, ez volt január óta a legmagasabb ütem. Az élelmiszer-infláció egyébként 2024-re mérséklődött, a legtöbb hónapban az éves alapú mutató 3 százalék alatt alakult, de a kötelező akciózás kifutása után meglódult, s októberben már 4,5 százalékos volt.
Július 1. – Kötelező visszaváltás
A tervezetthez képest féléves késéssel ugyan, de a Mohu elindította a kötelező visszaváltási rendszert, amely a 0,1 és 3 liter közötti fém, üveg és műanyag italcsomagolásokat érinti (a tejtermékekét kivéve). A vásárlók az italosüvegekért 50 forintos betétdíjat fizetnek, amit visszakapnak, ha visszaviszik üresen a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben elhelyezett automatákba vagy a kézi visszaváltó pontokra. A kezdet döcögős volt: a visszaváltó automatákkal meggyűlt a lakosság baja, és az üzleteknek is komoly fejfájást (és pluszköltségeket) okoz a kihelyezés és az üzemeltetés, bár a Mohutól 7,5 forint kezelési díjat kapnak palackonként.
Döcögve indult a palackvisszaváltás a vendéglátóhelyeken is, nem árt odafigyelni az 50 forintjainkra
A kötelező visszaváltási rendszer nagy változásokat hoz a vendéglátósok és a kisboltok életébe is, hiszen július 1-je óta a korábbihoz képest merőben eltérő módon, főként mobil visszaváltó automaták segítségével kell megszabadulni az italcsomagolástól.
