Huzakodás a budapesti városházán, lopakodó honvédségi reform, a választási körzethatárok megbuherálása – 2024 krónikája

Október 4. – Megalakult a budapesti közgyűlés

A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésben a Fidesznek, illetve a Tisza Pártnak 10-10 képviselője ül, emellett van négy kisebb frakció 3-3 fővel (Kutyapárt, DK, Párbeszéd, Podmaniczky) és egy független képviselő. Karácsony Gergely főpolgármesternek a két nagy frakció közül az egyikkel meg kellene állapodnia, hogy működőképes lehessen a közgyűlés, egyelőre még főpolgármester-helyettesek sincsenek. Bár a főpolgármester jelölt helyetteseket, támogatás híján nem szavaztak róluk. Ezzel pedig a főváros azt kockáztatja, hogy új választásokat kell majd kiírni, s mulasztásos jogsértés miatt már bírósághoz fordult a budapesti kormányhivatalt vezető Sára Botond.

Karácsony Kiss Ambrus mellett jelölte helyettesének Vitézy Dávidot is, aki az önkormányzati választáson a Fidesz támogatásával indult, s csak szoros küzdelemben vesztett. A kormánypárt ennek ellenére egyelőre nem támogatja Vitézy jelölését a helyettesi posztra. Több fővárosi cég igazgatósága megszűnik, a fontosabb hatásköreiket a társaságok legfőbb szerveként eljáró Fővárosi Közgyűlés gyakorolja, amely a vezérigazgatókat is kinevezi, a felügyelőbizottságok tagjai pedig majd a Fővárosi Hivatal köztisztviselőiből kerülnek ki. Továbbá azt is megszavazták a közgyűlésben, hogy 2026-tól változik a parkolási rendszer, fizetni kell a zöld rendszámos autók után is, s a belvárosban hétvégén is lesz parkolási díj.

Október 29. – Aszályhelyzet

Hivatalosan is kihirdette Nagy István agrárminiszter az aszályhelyzetet, amely tavasz óta sújtotta a magyar mezőgazdaságot. A mértéke talán nem volt olyan súlyos, mint a történelminek nevezhető 2022-es szárazság során, de arra „elég” volt, hogy az agrárium az utóbbi 15 év harmadik leggyengébb terméshozamát produkálja.