Az USA elnöke a demokrata Joe Biden és az alelnöke Kamala Harris. Ezt azért érdemes megismételni, mert az avatatlan szemlélő számára úgy tűnhet, hogy a világ legnagyobb hatalmát a floridai Mar-a-Lago nevű birtokáról már most Donald Trump irányítja. Pedig a tengerentúlon nincs olyan gyors hatalomátadás, mint Nagy-Britanniában, ahol a győztes azonnal beköltözhet Londonban a Downing Street 10. alatti miniszterelnöki rezidenciába, s megkezdheti a munkáját. A washingtoni Fehér Házba csak január 20-án érkezik vissza Trump, akit négy évvel korábban szinte úgy kellett kiebrudalni onnan, mint egy önkényes lakásfoglalót.
Donald Trump 2019 után ismét bejelentkezett Grönlandért. Öt éve még meg akarta venni a világ negyedik legnagyobb területű közigazgatási egységének számító szigetet, ezúttal egyelőre csak annyit közölt, hogy „a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzés abszolút szükségszerűség” az Egyesült Államok számára. A Panama-csatornára is igényt tartó Trump szavai ezúttal is hűvös fogadatásra találtak a grönlandi miniszterelnöknél, ugyanakkor a hatszáz éve Dániához tartozó, autonóm sziget amerikai megszerzése már a XIX. században is felmerült.
Most viszont kivételes felhatalmazással költözik vissza oda, az pedig, hogy szinte máris hivatalban lévő amerikai elnökként bánnak vele – Párizsban, az újjáépített Notre-Dame átadási ünnepségén az első sorban, Emmanuel Macron francia államfő jobbján kapott helyet –, annak tulajdonítható, hogy a demokraták november 5-én demoralizáló vereséget szenvedtek.
A Fehér Házban így nem a szokásos egy, hanem két béna kacsa ül,
a közvélemény által máris elfeledve: Biden, aki visszalépett a választástól és Harris, aki veszített.
