Ezerféle módon formabontó Donald Trump, de ha ezúttal nem szúrja el, a második elnöki mandátuma során a választóktól kapott erős felhatalmazásával átformálhatja Amerikát, s megerősítheti annak szerepét a világban. A hegemóniával szembeni kihívásokra reagálás viszont az utódjára maradhat.
Az USA elnöke a demokrata Joe Biden és az alelnöke Kamala Harris. Ezt azért érdemes megismételni, mert az avatatlan szemlélő számára úgy tűnhet, hogy a világ legnagyobb hatalmát a floridai Mar-a-Lago nevű birtokáról már most Donald Trump irányítja. Pedig a tengerentúlon nincs olyan gyors hatalomátadás, mint Nagy-Britanniában, ahol a győztes azonnal beköltözhet Londonban a Downing Street 10. alatti miniszterelnöki rezidenciába, s megkezdheti a munkáját. A washingtoni Fehér Házba csak január 20-án érkezik vissza Trump, akit négy évvel korábban szinte úgy kellett kiebrudalni onnan, mint egy önkényes lakásfoglalót.
Most viszont kivételes felhatalmazással költözik vissza oda, az pedig, hogy szinte máris hivatalban lévő amerikai elnökként bánnak vele – Párizsban, az újjáépített Notre-Dame átadási ünnepségén az első sorban, Emmanuel Macron francia államfő jobbján kapott helyet –, annak tulajdonítható, hogy a demokraták november 5-én demoralizáló vereséget szenvedtek.
A Fehér Házban így nem a szokásos egy, hanem két béna kacsa ül,
a közvélemény által máris elfeledve: Biden, aki visszalépett a választástól és Harris, aki veszített.
Öt évtizede Steven Spielberg A cápával megteremtette, két évre rá barátja, George Lucas a Csillagok háborújával megerősítette a nyári bombasiker intézményét. A vakáció idején korábban olyan filmeket mutattak be, amelyektől nem vártak kirobbanó eredményt.
A napokban az orosz közlekedési miniszter is így járt, majd néhány órával később holtan találták meg az autójában.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
