Orbán repülőrajtot ígért a magyar gazdaságban, de van itt pár probléma
A magyar gazdaság 2025-ben növekedésnek indul, kérdés, mennyire tempósan. A keresetek átlagos vásárlóereje biztosan nő, a nyugdíjaké viszont majdnem az év egészében csökken, a forint értékállóságát pedig a jegybank új elnökének kellene megőriznie.
Aligha volt valaha is távolabb egymástól a magyar kormány és az Európai Bizottság prognózisa a magyar gazdaságról, mint most. A reménykedő végletet Orbán Viktor képviseli, aki szerint 2025 elején “repülőrajtot vesz a gazdaság”, fantasztikus év lesz, hatalmas gyárak kezdik meg a termelést, sok ezer új munkahely jön létre, a bérek és a családtámogatások emelkednek. Mindemellett arra intett, hogy „ne higgyenek a kishitűeknek, az örökké kételkedőknek és a notórius hőbörgőknek”.
A kétkedők listáját az Európai Bizottság vezeti, amely úgy véli, hogy az ár- és költségnyomással összefüggő sebezhetőség nő, az államadóssággal és a túlértékelt lakásárakkal kapcsolatos aggodalmak jövőre is fennmaradnak. A szakszerű bizottsági vélekedés köznapi megfogalmazásban annyit tesz, hogy továbbra is létezik inflációs veszély, amelyhez a termelési, például a bérköltségek megugrása is hozzájárul, az államadósság magas szinten beragad, ami önmagában is a sérülékenység egyik oka lehet, a lakásárak pedig elszabadultak, és a keletkezőben lévő árbuborék szétpattanhat.
Vessünk mindegyik veszélyre egy-egy pillantást!