"Nagy történelem" – a tudományos irányzat, amely évmilliárdokra visszamenve kutatja, milyen lesz az emberiség jövője

Yuval Noah Harari mellett más világhírű tudósok érdeme, hogy újszerű módon segítenek kérdéseket feltenni magunknak, és elgondolkodni múltunk, jelenünk és jövőnk alapkérdéseiről.

El lehet-e beszélni az emberiség múltját az univerzum történetébe ágyazottan, visszatekintve a kezdet kezdetére, magyarázni a jelent, majd kitekintve a végtelenbe és tovább? Az ezredfordulón népszerűvé lett nagy történelem (big history) ambiciózus, 14 milliárd éves távlatot megnyitott és multidiszciplináris vállalkozásnak indult. Nemcsak a történelem- és társadalomtudomány módszereit és magyarázatait alkalmazza, hanem a legújabb természettudományos felfedezésekre és eredményekre épít. Művelői nagy utat tesznek meg, hogy eljussanak az ősrobbanástól a beláthatatlan jövőig, ami nem is tűnik annyira idegennek, ha tudományos igényű megállapításokat teszünk róla az emberiség múltjából kiolvasható trendek és mintázatok alapján.

A műfaj legismertebb képviselője Yuval Noah Harari mellett David Christian oxfordi történész, tőle származik a nagy történelem kifejezés, és modern eredettörténetével milliós követőtábort gyűjtött műsorával a History Channelen. Nézeteit összegző könyve A nagy történelem – A világegyetem és benne elfoglalt helyünk története 2019-ben magyarul is megjelent.

“Nem csak egy eszköz, hanem ügynök” – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Az izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.