"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Világsikerű élőlények vagyunk, de vajon őrizzük még a hírünkhöz méltó bölcsességünket? Yuval Noah Harari újra és újra ezt firtatja galaktikus bestsellerében. A Nexus – Az információs hálózatok rövid története a kőkorszaktól az MI-ig továbbviszi szerzője páratlan sikerszériáját: új olvasókat és új vitapartnereket generál, köztük a természetes intelligencia védnökeit és a más intelligenciának áldozó robotosokat. Eddig kiadott könyveit 50 nyelvre fordították le – a Nexust, miként a korábbiakat is, magyarra Torma Péter. Az éppen tíz éve megjelent Homo Deus, az azt megelőző Sapiens – Az emberiség rövid története, amelyet Barack Obama a gízai piramisokhoz hasonlított, és a 21 lecke a 21. századra összesen 25 millió példányban kelt el.

Harari népszerűségének titka, hogy történészprofesszorként képes közel hajolni az emberiség bölcsőjéhez, nem érzi a valós idő szorítását, és fantáziája egészen a beláthatatlan és végtelen jövőig ér. A Cambridge-i Egyetem Egzisztenciális Kockázatkutató Központjának munkatársaként az a morális dilemma foglalkoztatja, mint az összes halandót: a mérhetetlen tudás birtokosaiként miért akarjuk felszámolni magunkat? A Nexus három és fél száz oldala Stephen Hawking Az idő rövid története című munkájához hasonlítható, nem mindig könnyen olvasható stand-up a ragyogó digitális univerzumról, ami még nem árulta el magáról: létezik-e benne a fekete lyuk, és ha igen, féregjárat is?

A világ legfelkapottabb analitikusához minden döntési helyzetben lévő fantasztának lehet egybillió dolláros kérdése. A Meta színeiben Mark Zuckerberg egy még nagyobb információs svédasztal megterítéséről érdeklődött. Elon Musk azt kérdezte, az MI-vel megalkotható-e egy műhold, amely az emberiség hiánytalan enciklopédiáját hordozza, és minden frissítést elvégez.