„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
95 millió dollár sok pénznek tűnik, de ha az érintett amerikai felperesek tényleg pénzhez jutnak az Apple-től, fejenként talán 20 dollárra (nagyjából 8000 forintra) számíthatnak. Hosszas pereskedés után az Apple azért ment bele a megegyezésbe, mert kiderült, hogy akik használták a hangfelismerő asszisztensét, a Sirit, azoknak néhány beszélgetése szabálytalanul eljutott az Apple ügyfélszolgálatához.
De következik-e ebből, hogy a lehallgatott szavaik alapján juttattak el reklámokat a felhasználókhoz?
Miután az Apple belement a kártérítésbe, nyomban cáfolta a gyanúnak ezt a részét. Az amerikai óriáscég közölte: sem marketingprofilok létrehozásához, sem reklámcélokra nem használták a felvételeket, és harmadik cégeknek sem juttatták el őket.
Egy alperes védekezését persze nem kell feltétlenül készpénznek venni, de a napokban a hamburgi Der Spiegel sorra vette, mi minden szól az Apple állítása mellett – és a világszerte széles körben elterjedt lehallgatási gyanú ellen.
A szóban forgó eljárásban nem kerültek elő bizonyítékok arról, hogy az Apple reklámcélokból hallgatott volna le beszélgetéseket. Az elmarasztalás oka az volt, hogy a beszélgetések már az Apple központjába sem juthattak volna el.
De akkor miért kapunk gyanúsan témába vágó reklámokat?
