Bár a Kreml most is azt üzeni, csak akkor lesz vége az ukrajnai háborúnak, ha Kijev Oroszország minden követelését teljesíti, az ország erőforrásai kimerülőben vannak. Putyin elnök pedig csak egy dologban lehet biztos, hogy a régi-új amerikai elnök, Donald Trump esetében semmi sem biztos.
„Putyin célja az, hogy a lehető legnagyobb befolyást szerezzen, Ukrajnára semlegességet erőltessen, újra megerősödjön, négy-öt év múlva visszatérjen és mindent újrakezdjen. Azt akarjuk, hogy a háborúnak vége legyen, de a tűzszünet előtt Ukrajnának erős alkupozícióba kell kerülnie, és képessé kell válnia az önvédelemre” – mondta a napokban tartott szenátusi meghallgatásán Marco Rubio, Donald Trump amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje.
A sok tekintetben, például Kína- és Kuba-politikájában „héjaként” számontartott Rubio szavai csak megerősítik azt, amit Trump több kinevezettje is elismert a közelmúltban: míg a politikus korábban azt ígérte, egy nap alatt békét teremt, az elnök orosz–ukrán ügyekben illetékes különképviselője, Keith Kellogg már arról beszélt, hogy a konfliktus lezárása az elnökség első száz napjában várható. Közben az is kiderült, hogy Trump több embere, köztük Scott Bessent pénzügyminiszter-jelölt elégtelennek tartja az Oroszország elleni szankciókat. „Ha az elnök ezt szeretné, száz százalékban a büntetőintézkedések szigorítása mellett lennék, hogy ezzel tárgyalóasztalhoz kényszerítsük Moszkvát” – mondta Bessent szenátusi meghallgatásán.
Trump már be is ígérte a büntetéseket, közölte, ha Oroszország nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, vámokkkal és egyéb szankciókkal sújtja Moszkvát. Az oroszokat annyira meglepte a bejelentés, hogy a kormánypárti médiumok egy ideig csak azt a részt ismertették az üzenetből, amelyben az elnök arról beszélt, hogy jó a kapcsolat közte és Putyin között. Trump közben utasította a stábját, kezdje el az orosz elnökkel folytatandó tárgyalás szervezését. Egyébként már sokszor nyilatkozott Ukrajna ügyében. Amikor épp nem arról beszél, hogy bombázta volna Moszkvát, ha az ő idején támadta volna meg Oroszország Ukrajnát, akkor arra utal, hogy mindkét fél zsarolásával próbálja majd kompromisszumra kényszeríteni a háborúzó feleket.
A trumpi üzenetek ellenére a jelek szerint Putyin igyekszik az amerikai elnök kedvében járni. Közölte például, hogy szerinte is csalással nyertek a demokraták a 2020-as amerikai elnökválasztáson, majd hozzátette, egyetért Trumppal abban, ha ő maradt volna az elnök, valószínűleg nem tört volna ki az orosz–ukrán háború. A „barátkozás” ellenére a Kreml továbbra is magáénak tekinti a megszállt ukrajnai megyéket és a Krímet, és ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajna vállaljon örök semlegességet, s korlátozza a haderejét. Moszkva – miközben azt hangsúlyozza, hogy nem ártanak az országnak a nyugati szankciók – az Ukrajna elleni háború miatt elrendelt büntetőintézkedések feloldásához is ragaszkodik.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Dr. Kincse Csongor arról beszélt, hogy nem kapott egyértelmű választ, amikor a munkába állásról érdeklődött.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
