„Putyin célja az, hogy a lehető legnagyobb befolyást szerezzen, Ukrajnára semlegességet erőltessen, újra megerősödjön, négy-öt év múlva visszatérjen és mindent újrakezdjen. Azt akarjuk, hogy a háborúnak vége legyen, de a tűzszünet előtt Ukrajnának erős alkupozícióba kell kerülnie, és képessé kell válnia az önvédelemre” – mondta a napokban tartott szenátusi meghallgatásán Marco Rubio, Donald Trump amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje.
A sok tekintetben, például Kína- és Kuba-politikájában „héjaként” számontartott Rubio szavai csak megerősítik azt, amit Trump több kinevezettje is elismert a közelmúltban: míg a politikus korábban azt ígérte, egy nap alatt békét teremt, az elnök orosz–ukrán ügyekben illetékes különképviselője, Keith Kellogg már arról beszélt, hogy a konfliktus lezárása az elnökség első száz napjában várható. Közben az is kiderült, hogy Trump több embere, köztük Scott Bessent pénzügyminiszter-jelölt elégtelennek tartja az Oroszország elleni szankciókat. „Ha az elnök ezt szeretné, száz százalékban a büntetőintézkedések szigorítása mellett lennék, hogy ezzel tárgyalóasztalhoz kényszerítsük Moszkvát” – mondta Bessent szenátusi meghallgatásán.
Trump már be is ígérte a büntetéseket, közölte, ha Oroszország nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, vámokkkal és egyéb szankciókkal sújtja Moszkvát. Az oroszokat annyira meglepte a bejelentés, hogy a kormánypárti médiumok egy ideig csak azt a részt ismertették az üzenetből, amelyben az elnök arról beszélt, hogy jó a kapcsolat közte és Putyin között. Trump közben utasította a stábját, kezdje el az orosz elnökkel folytatandó tárgyalás szervezését. Egyébként már sokszor nyilatkozott Ukrajna ügyében. Amikor épp nem arról beszél, hogy bombázta volna Moszkvát, ha az ő idején támadta volna meg Oroszország Ukrajnát, akkor arra utal, hogy mindkét fél zsarolásával próbálja majd kompromisszumra kényszeríteni a háborúzó feleket.
A trumpi üzenetek ellenére a jelek szerint Putyin igyekszik az amerikai elnök kedvében járni. Közölte például, hogy szerinte is csalással nyertek a demokraták a 2020-as amerikai elnökválasztáson, majd hozzátette, egyetért Trumppal abban, ha ő maradt volna az elnök, valószínűleg nem tört volna ki az orosz–ukrán háború. A „barátkozás” ellenére a Kreml továbbra is magáénak tekinti a megszállt ukrajnai megyéket és a Krímet, és ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajna vállaljon örök semlegességet, s korlátozza a haderejét. Moszkva – miközben azt hangsúlyozza, hogy nem ártanak az országnak a nyugati szankciók – az Ukrajna elleni háború miatt elrendelt büntetőintézkedések feloldásához is ragaszkodik.
