Most ábrándul ki Moszkva Trumpból?

„Nem látunk különösebben új elemeket” – mondta a Trump-fenyegetést értékelve Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő, majd hozzátette, Trump már első elnöksége idején is „szerette a különféle szankciókat”. Peszkov azt is hangsúlyozta, Oroszország készen áll arra, hogy az egyenlőség elvét betartva párbeszédet folytasson az USA-val, ahogyan ezt Moszkva Trump első négy éve alatt is tette. „Várjuk a jeleket, de eddig még nem kaptunk semmi ilyet” – magyarázta.

Marija Zaharova külügyi szóvivő pedig felszólította a Trump-kormányzatot, javítsa ki azokat az hibákat, amelyeket a most távozott demokrata adminisztráció követett el Ukrajna-politikájában. „A most hivatalba lépett washingtoni vezetés tagjai több alkalommal is arról beszéltek, hogy milyen komoly hibákat követett el a Joe Biden elnök nevével fémjelzett kormányzat. És mit csinálnak azokkal a hibákkal, amelyeket elkövettek? Kijavítják őket” – mondta Zaharova. A szerdai fenyegetések előtt az orosz politikusok és médiumok várakozással tekintette Trump hivatalba lépésére, valószínű, hogy a washingtoni üzenet hatására változik Moszkva álláspontja.  

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő

AFP / Russian Foreign Ministry Press Service / Handout / Anadolu Agency

Megszólalt Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese, Dmitrij Poljankszkij is. „Az igazi válasz előtt látnunk kell, mik a Trump által javasolt megállapodás részletei. Nemcsak arról van szó, hogy be kell fejezni a háborút, hanem arról is, hogy mindenekelőtt foglalkozni kell az ukrajnai válság okaival” – mondta a diplomata.

Szélsőséges véleménykülönbségek

A közel három éve tartó háború okait és lehetséges befejezésének módozatait pedig alapvetően különféleképpen látja a Nyugat és Oroszország. Míg a Kreml szerint az Ukrajna elleni „különleges katonai akció” megelőző csapás volt, és azt a célt szolgálta, hogy a NATO ne kebelezhesse be a volt szovjet tagköztársaságot, Kijev szövetségesei úgy vélik, Vlagyimir Putyin imperialista háborút folytat szomszédja ellen, azzal a céllal, hogy területeket szakítson el Ukrajnától, és egy olyan bábkormányt juttasson hatalomra Kijevben, amely szolgaian követi majd Moszkva valamennyi utasítását.

A rendezés terén is szélsőségesen eltérnek az álláspontok: Moszkva a hivatalos nyilatkozatok szerint ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le a Krímről és a részben orosz megszállás alatt lévő kelet-ukrajnai négy megyéről, és miközben örök semlegességet vállal, egyezzen bele hadseregének jelentős leépítésébe. Az ukrán vezetők – és a nyugati szövetségesek – viszont úgy vélik, a békét csak úgy lehet megteremteni, ha a Kreml kivonja az orosz csapatokat Ukrajna területéről és nem követ el újabb agressziót az ország ellen. Kijevben jelenleg azt tartják a legfontosabbnak, hogy a Nyugat biztonsági garanciákat adjon arra, hogy egy esetleges tűzszüneti egyezmény megkötése után néhány évvel Oroszország nem támad rá ismét Ukrajnára. A biztonsági garanciákért – a NATO-tagságért, vagy nyugati csapatok Ukrajnába vezényléséért – cserébe Volodimir Zelenszkij államfő készen áll átmenetileg lemondani egyes területekről, ám hangsúlyozza, hogy az ország végleg nem adja át az ellenségnek az állam területének ötödét. Zelenszkij szerint egyébként legalább kétszázezer külföldi katonára lenne szükség az ország biztonságának szavatolásához.

Ködös tervek

Trump – aki valószínűleg még nem dolgozott ki pontos béketervet – korábban arra célzott, zsarolással fogja rávenni a szemben álló feleket az alkura.