„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
A szélsőjobboldalt kivéve csak vesztesei voltak a kétnapos szavazási huzavonának a német parlament alsóházában. A történtek hatása még nehezen kiszámítható a február 23-ai szövetségi választásra.
„Itt és most új korszak kezdődik” – jelentette be diadalittasan Bernd Baumann, az Alternatíva Németországnak (AfD) frakcióigazgatója. Ez a német parlament alsóháza, a Bundestag szónoki pulpitusáról Berlinben múlt szerdán azt követően hangzott el, hogy a háború utáni Németország történetében először fordult elő, hogy egy parlamenti indítvány szélsőjobboldali szavazatokkal jutott többségre.
A voksolás eredményének kihirdetésekor az AfD képviselői felugráltak a helyükről, lelkesen tapsoltak, örömkiáltásokat hallattak, gratuláltak egymásnak.
Most mi jövünk – volt az üzenete minden gesztusuknak, miközben a Bundestag többi képviselője csak némán ült a helyén.
Köztük a keresztény uniópártok (CDU–CSU) tagjai is, noha végső soron az ő javaslatuk kapta meg a parlamenti többséget. Valahogy mégsem tudtak örülni neki. Olyannyira, hogy Friedrich Merz CDU-elnök, a párt kancellárjelöltje már előre elmondta: nehéz lesz elviselni az AfD-sek diadalát, utólag pedig a szó szoros értelmében sajnálkozását fejezte ki emiatt.
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
A tanárok bérét meg kellene háromszorozni, de Mészáros Lőrinc vagyonát csak egyszet lehet elvenni.
A sérültnek élete végéig jár ingyen az összkomfortos lakás.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Nagy Gábor Bálint azt mondta, a pótmagánvád elnevezésű büntetőeljárási megoldás eddig nem vezetett eredményre.
Tizenkét devizahiteles ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.
Egyelőre nincs új időpont.