Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Csodálatos hatékonyságról tett tanúbizonyságot a washingtoni kormánygépezetre a spórolás szándékával – és világos ideológiai célokkal – Donald Trump elnök által rászabadított Elon Musk és ármádiája. Két hét alatt eltüntették az Egyesült Államok több mint hat évtizede működő Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségét (USAID), amely 1961-ben John F. Kennedytől kettős célt kapott: szervezzen az USA külpolitikáját támogató segélyprogramokat, és segítsen a Szovjetunió befolyásának feltartóztatásában (utóbbi később más riválisokra is érvényes lett).
A USAID washingtoni központjának épülete a korábbi lakója nevétől megfosztva visszakerült a kormányzati intézményeket felügyelő szervezethez, belül a falakról leszedték az ügynökség szerepét dokumentáló fényképeket. Az alkalmazottaktól bevonták a belépőkártyájukat, és megszüntették az e-mail-címüket. Miután a Time magazin címlapján szatirikusan az elnöki székbe ültetett Musk bejelentette az általa pazarló bűnszervezetnek és marxista viperafészeknek minősített USAID halálát, az éppen latin-amerikai úton lévő Marco Rubio külügyminiszter közölte, átmenetileg átveszi a szervezet irányítását. Az eltelt napok viszont azt mutatják, inkább felszámolóbiztosként kénytelen majd működni, s ehhez még jó képet is kell vágnia, magyarázat nélkül hagyva, miért is dicsérte még nemrég szenátorként a kormányzati ügynökséget.
Carl Nichols szövetségi bíró átmenetileg blokkolta ugyan azt a döntést, hogy a USAID 2200 alkalmazottját kényszerszabadságra küldjék, ám ez csak elodázza az elbocsátásukat. Az ügynökség külföldön, gyakran a diplomáciai képviseleteken dolgozó embereinek 30 napot adtak a hazatérésre, a családjukkal együtt. A USAID állománya mintegy tízezer fő, a fele szerződéses, illetve helyi alkalmazott volt abban a több mint száz országban, ahol a szervezet működött. Az ő foglalkoztatásuk azonnali hatállyal megszűnt, s ugyancsak rögvest leállították a segélyprogramok finanszírozását.
Az Ukrajna elleni 2022-es orosz agresszió óta a USAID a legtöbb támogatást Kijevnek nyújtotta, a polgári lakosság segítésétől az energiarendszerben okozott károk kijavításán át a fronton harcoló katonáknak szállított tűzifáig.
A segélyszervezet Afrikában finanszírozta menekültek ellátását, gyerekek egészségügyi gondozását és oktatását, a járványok elleni küzdelmet, hozzáférést az emberi fogyasztásra alkalmas vízhez, a HIV-fertőzöttek kezelését, távoli vidékeken az energiaellátás megteremtését, Dél-Amerikában az Amazonas menti őserdők védelmét, a kábítószer-termelés visszaszorítását a kokacserjék helyett kakaó és kávé termesztése révén, a Venezuelából elmenekültek segélyezését élelmiszerrel.
