Csúnya vége lett, amikor a Fidesz legutóbb egy 2000 milliárd forintos osztogatással akarta megnyerni a választást

Tényleg rossz számokat mérhetnek a Fidesz belső közvélemény-kutatásai is, mert már 14 hónappal a választás előtt bedurrantották a kampányt. Orbán Viktor jókora osztogatást ígért meg, ami abból a szempontból különösen veszélyes, hogy ezúttal nem áll úgy a gazdaság, hogy lehessen miből osztogatni.

Éppen azért, mert most nincs sok pénze az államnak, különleges technikát dolgoztak ki:

a 2025-ös és a 2026-os államkasszából még csak néhány száz milliárd forintot vesznek ki, aztán ahogy fokozatosan megvalósítják az ígéreteket, 2029-ig ezt fokozatosan 1500 milliárd forint környékére (felszorozva az addigi inflációval) emelik majd fel. Ezen a ponton érdemes visszatekinteni arra, mi is történt 2021-2022-ben az akkori osztogatással.

Menjünk vissza gondolatban 2021 őszére! Fél évvel jártunk a választás előtt, a Covid alatti gazdasági visszaesés emléke friss volt még, de már legalább vége volt, nőttek a bérek, lehetett látni, hogy a gazdaság az előzetesen vártnál jobban növekedhet, bár az infláció is kezdett fájóan magas lenni. Eközben 2006 ősze óta először látszott nulla százaléknál nagyobb esély arra, hogy legalább megszorongassa valaki a Fideszt (akkor pedig még nem tudhattuk, hogy fél év múlva az ellenzéki összefogás milyen csúnyán besül majd).

Ebben a helyzetben indította be a kormánypárt a kampányát, annak első elemeként pedig egy gigantikus pénzosztást. A Magyar Nemzeti Bank úgy számolt, hogy nagyjából 2000 milliárd forintot szórtak az emberek közé, és ebbe még bele sem kalkulálták, amit az árstoppal megspóroltak a vevők, amíg a kereskedők az összes többi élelmiszer árát meg nem emelték.

Fidesz eredményváró gyűlése 2022-ben.

Túry Gergely

Pár hét leforgása alatt a következőket jelentette be a kormány:

• a gyereket nevelők visszakapják 2022 elején a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat,
• folytatódik a 13. havi nyugdíj többlépcsős visszaépítése,
• a fegyveres szervek dolgozói hat havi extra bért kapnak két hónappal a választás előtt,
• aztán jött az árstop: előbb a benzinre, majd hét alapvető élelmiszerre.

Azt pedig ennél még sokkal korábban, 2021 januárjában közölte Orbán Viktor, hogy a 25 év alatti munkavállalók jövedelme után 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetni (az előző júliusi átlagbér szintjéig).

Ebből a felsorolásból már feltűnhet, hogy hiába takarózott később a kormány az orosz-ukrán háború árfelhajtó hatásával, valójában már 2021 végén nagyon magas volt a magyar infláció. Az ősszel már a miénk volt az EU legnagyobb inflációja, az MNB 2-4 százalékos sávjából már 2021 áprilisában kilépett a mutató, sőt már 2020 első két hónapjában is, csak aztán a lezárások közben senki nem mert árakat emelni. Ám amikor a Covid lecsengett, akkor már nem maradt semmi, ami elfedje a bajokat.

Hibát hibára

Nem véletlen: a kormány a 2010-es évek második felében éveken át erőltetetten pörgette a gazdaságot. Márpedig a túlfűtött, prociklikus gazdaságpolitika arra nagyon jó, hogy amikor épp jó a globális helyzet, akkor gyors növekedést hozzon, cserébe viszont sokkal sérülékenyebbé teszi az országot, amint beüt a válság. Egy ilyen helyzetben beönteni a gazdaságba még néhány ezer milliárd forintot azzal, hogy költsék el nyugodtan, rettenetes ötletnek bizonyult.

Az emberek köszönték a pénzt, és újra megválasztották a Fideszt kétharmaddal, az ingyenpénz nagy részét pedig azzal a lendülettel elköltötték.