Az amerikai kivonulás Európából nem lesz olyan békés – jöhet a japán atomfegyver a WSJ szerint

The Times

A ködös tárgyalások emberéletekbe kerülnek Ukrajnában – figyelmeztet Edward Lucas, a lap szerzője. Kiemeli, hogy sok európai ország még a mostani, apokaliptikus idődben sem költ eleget a saját védelmére. Ami tegnap kiderült a londoni tanácskozásból, az szép-szép, de nem elegendő, bár kudarcnak sem lehet nevezni.

Keir Starmer brit miniszterelnök négypontos békejavaslatot terjesztett elő, ebből a legfontosabb, hogy több pénzt és fegyvert kell adni Ukrajnának. Bár már korábban határozottak és nagyvonalúak lettek volna az európaiak, akkor már vége lenne a háborúnak. Az viszont nem látszik, hogy a „tettre készek” miként segíthetnek Kijevnek a fegyvernyugvás után. Az USA nélkül nincs meg hozzá az erejük. Nélkülözhetetlen ugyanis az elrettentés.

Nagy a kockázat, mert ha a garanciák üresnek bizonyulnak, akkor nem csupán Ukrajna kerül veszélybe, hanem oda a földrész hitele. Nagyon jól jönne bármiféle amerikai közreműködés ennek kivédésre, de arra kár számítani jelen állás szerint.

Sok pénzt kell felhajtani, mert ha nem sikerül bebiztosítani a békét, az később sokkal többe kerül. Itt az a hátulütő, hogy az anyagiak dolgában még szoros szövetségesek is civakodnak, amikor pedig mindennél lényegesebb az egység. Londonnal az volt a baj, hogy döntéseket nem hozott, csak nyilatkozatokat adtak ki. Az eredményhez azonban le kell gyűrni a Kreml-barát Orbán ellenkezését. Európa csak beszél és beszél. Az ellenség viszont nyomul.  

New York Times

Európa kemény választás elé került, miután Donald Trump amerikai elnök berágott Ukrajnára – hangsúlyozza Jeanna Smialek, az újság brüsszeli irodájának vezetője a tegnapi londoni csúcs után. Hogy az elnök a támogatás megvonásával fenyegette meg Kijevet, ha az nem fogadja el az USA által tervezett békeszerződést, az csupán a legújabb jele annak, hogy a Fehér Ház feladja hagyományos külpolitikáját, és inkább Oroszország felé fordul.

Az éles stratégiai változás láttán a kontinens vezetői közül sokan aggódnak, hogy ha az orosz feltételek alapján születik megállapodás, akkor Vlagyimir Putyin orosz elnök még inkább fenyegeti a földrészt. Évekbe telik, amíg Európa eljut idáig, hogy katonailag valóban független legyen.  

A probléma része, hogy a katonai fejlesztéshez más területektől kell elvenni pénzt, és ehhez nem mindig könnyű felsorakoztatni a támogatást, miközben súlyos a gazdasági helyzet, illetve költségvetési korlátozások vannak érvényben a németeknél és a franciáknál.

Ám Magyarország várhatóan enélkül is ellenzi az új segélycsomagot – mutat rá a szerző. Ennélfogva előreláthatólag a tagállamok felajánlásaiból kell azt létrehozni, nem lehet szó közös döntésről, mert az feltételezi az egyhangúságot. A széthúzás biztos jele, hogy Orbán Viktor Trump oldalára áll a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel lezajlott csörte ügyében.

A brüsszeli Bruegel Intézet egyik munkatársa szerint azonban Európa mindinkább felismeri, hogy az Egyesült Államok immár pártatlan módon megbízhatatlan. Így alighanem felesleges abban reménykedni, hogy a kapcsolat olyan marad, mint idáig.

Politico

Csak védelmi ígéretek hangzottak el, részletek csupán szórványosan láttak napvilágot Londonban, miközben döntő hetébe lép Európa. A csütörtökön esedékes uniós csúcson továbbra is alapvető kérdések vannak nyitva a védelemfejlesztés anyagi oldaláról.

A brit fővárosban a részvevők azon rágódtak, vajon Amerika még a nyugati szövetség kulcsfigurájának számít-e. Egy európai diplomata arról számolt be a lapnak, hogy teljes volt az egyetértés: sürgően szavatolni kell a földrész biztonságát azok után, ami a Fehér Házban lejátszódott.

Az elképzelés az, hogy békefenntartó egységek alakulnak, brit–francia vezetéssel, de hogy ki csatlakozik, az teljesen nyitott, bár a zárt ajtók mögött állítólag már többen jelezték szándékukat.

Így most minden tekintet a csütörtöki brüsszeli egyeztetésre irányul,

hírek szerint még történelmi egyezség sem kizárt. Ám ez nem lesz sétagalopp, mivel Orbán sokkal inkább támogatja Putyint, mint azt, hogy Európa védje meg magát az orosz politikussal szemben.

Egy másik forrás kitért arra: Zelenszkijnek nagyon kell, hogy helyreálljon a kapcsolat Trumppal, illetve hogy aláírják a megállapodást az ásványkincsek bányászatáról. Ily módon ugyanis az amerikai fizikai jelenlét is némi védelmet nyújt.

Azt azonban továbbra sem tudni, Európa miként veszi rá Putyint, hogy tárgyaljon a békejavaslatról. Donald Tusk lengyel miniszterelnök ugyanakkor igen határozottan felszólította a földrészt, hogy a jövőben ne támasszanak igényt az amerikai biztonsági garanciákra. Azt kérdezte:

tényleg 500 millió európai várja a védelmet 300 millió amerikaitól, 140 millió orosz miatt? Tessék számolni, és kezdjünk saját magunkra támaszkodni.