A közös hadi beszerzéssel az európai integráció oda juthat el, ahová Amerika 1790-ben
6 perc
2025.03.20. 06:00
Az Európai Unió nagyszabású fegyverkezési tervekkel állt elő, részben közös hitelfelvétellel, aminek óriási lökést adott, hogy Németország önállóan is hatalmas összegeket fordítana a hadiiparára. A mélyebben integrált EU támogatói szerint a fegyverkezési célú közös adósság kibocsátása meghozná az integrációban az áttörést. Ez is tétje a csütörtökön kezdődő EU-csúcsnak.
A második világháború óta a legnagyobb átrendeződést hozta az európai biztonsági rendszerben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. Ragaszkodik ugyanis ahhoz, hogy Európának gondoskodnia kell saját regionális biztonságáról, és biztonsági garanciákat kell nyújtania Ukrajnának Oroszországgal szemben, ami sürgeti az EU-t, hogy gyorsan szerezzen pénzt a katonai beruházásokhoz.
Mindössze hat héttel az amerikai elnök beiktatása után az Európai Bizottság bejelentette, hogy uniós kötvénykibocsátással 150 milliárd eurós közös kölcsönfelvételt javasol az európai fegyvervásárlások finanszírozására. Ez más források, köztük a tagállamok saját védelmi kiadásai – amelynek az államadósságra vonatkozó uniós korlátait lazítanák –, a meglévő uniós források és az Európai Beruházási Bank forrásainak ilyen célú felhasználása mellett, együttesen közel 800 milliárd eurót mozgósíthatnak az európai védelmi ipar megerősítésére és a katonai képességek növelésére.
A 150 milliárd eurós közös kötvénykibocsátás önmagában is nagy összeg, amely meghaladja Oroszország 2025-re tervezett teljes katonai kiadását.
A kötvénykibocsátás lehetővé teszi, hogy a Bizottság pénzt adjon kölcsön a tagállamoknak fegyverek vásárlására, amit azok később visszafizetnek Brüsszelnek.
A mélyebb uniós integráció támogatói úgy vélik, hogy a fegyverkezés közös finanszírozása kulcsfontosságú lépés az integrációs célok megvalósításához. Nem csoda, hogy heves vitákat vált ki.
Bár az EU vezetői – köztük Orbán Viktor – mára egyetértenek abban, hogy hadseregükre sokkal többet kell költeniük, a vita abban áll, hogy ezt közös hitelfelvétellel kell-e finanszírozni, amelyet a magyar miniszterelnök ellenez. A közös hitelfelvételt az uniós vezetők március 20–21-i brüsszeli csúcstalálkozóján vitatják meg, az álláspontokat azonban valamennyire ismerni lehet.