Egy stratégiát és egy törvénycsomagot állított össze az Európai Bizottság, amelyek együtt az Európa Újrafegyverzésének Terve/Készültség 2030 címet viselik. A csomag elemei nem teljesen újak, néhány hete már lehet tudni, hogy az európai védelem megerősítése érdekben érkeznek ezek a javaslatok. Az apropót az adja, hogy csütörtökön és pénteken találkoznak az uniós állam- és kormányfők és a csúcstalálkozó egyik napirendje pontja ezzel kapcsolatos.

A terveket tartalmazó fehér könyv megoldásokat mutat be a kritikus képességbeli hiányosságok megszüntetésére és egy erős védelmi ipari bázis kiépítésére. Módszereket javasol a tagállamok számára a védelembe való nagymértékű beruházásra, védelmi rendszerek beszerzésére és az európai védelmi ipar felkészültségének hosszú távú kiépítésére.

Ugyancsak része ennek a koncepciónak Ukrajna támogatása fokozott katonai segítségnyújtás és az európai és ukrán védelmi ipar mélyebb integrációja révén. Az európai felkészültség fokozása a legrosszabb forgatókönyvekre épül: ennek érdekében van szükség a katonai mobilitás javítására, a készletek felhalmozására és a külső határok, nevezetesen az oroszországi és fehéroroszországi szárazföldi határ megerősítésére.

Az európai biztonság fordulóponthoz érkezett, cselekedni kell

– fogalmazott sajtótájékoztatóján Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője. Hozzátette, hogy az európai országokat bármilyen katonai fenyegetés ellen meg kell erősíteni. Ennek érdekében azonosították a hiányosságokat, a javaslatok pedig a NATO-prioritásokkal vannak összhangban. Kallas felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz költségvetés 40 százaléka megy hadikiadásokra, ez pedig hosszútávú agressziós tervet jelent.

Nem azért tesszük mindezt, hogy háborúba menjünk, hanem hogy felkészüljünk a legrosszabb esetre és megvédjük a békét Európában

– jelentette ki Kaja Kallas. A fehér könyvben felsorolták azokat a kritikus területeket, amelyeken összehangolt európai beszerzésekre van szükség. Ezek a következők:

• lég- és rakétavédelem
• tüzérségi rendszerek
• lőszerek és rakéták
• drónok és drónok elleni rendszerek
• katonai mobilitás
• mesterséges intelligencia, kvantum, kiber- és elektronikus hadviselés
• stratégiai eszközök, harci képességek és a kritikus infrastruktúrák védelme.

A beruházások fedezete az a pénzügyi csomag, amelynek részleteit szintén most mutatták be, bár a fontosabb elemeket már két hete nyilvánosságra hozták. Ide tartozik, hogy a tagállamok lehetőségek kapnak arra, hogy a GDP 1,5 százalékáig állami támogatást nyújtsanak hadiipari beszerzésekre anélkül, hogy emiatt uniós eljárás fenyegetné őket. Ez mintegy 650 milliárd eurót mozgósítana, s ezt egészíti ki egy 150 milliárd eurós hosszú lejáratú kedvezményes hitellehetőség, amelyet az Európai Bizottság vesz fel, de a tagállamnak kell visszafizetnie, a fedezetet azonban az EU költségvetése. Ez a bizonyos SAFE eszköz lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy azonnal és jelentős mértékben növeljék védelmi beruházásaikat az európai védelmi ipar közös beszerzése révén, a kiemelt képességekre összpontosítva.

Ha felolvassuk Putyinnak a fehér könyvet, nem fog elrettenni. Az fogja elrettenteni, ha mindezt valóra váltjuk

– ezt már Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi biztosa tette hozzá. Aki azt is elárulta, hogy ezeket a beruházásokat elsősorban uniós honosságú, illetve Norvégiában vagy Ukrajnában letelepedett révén valósítják majd meg. Harmadik országból akkor lehet vásárolni, ha az adott cégnek van EU-s leányvállalata vagy az adott ország kétoldalú megállapodást kötött az EU-val.

A tagállamoknak most hat hónapjuk van a kérelmek benyújtására, ezek összesítése után kezdődhet meg a közös beszerzés. A magyar parlament közben egy politikai nyilatkozatban utasította el, hogy az EU közös hitelfelvétel keretében növelje védelmi kiadásait. Ennek nincs nagy jelentősége, mert az ezzel kapcsolatos jogalkotási folyamatban a magyar kormánynak nincs vétójoga, a döntéshez a tagállamok minősített többségére van szükség.