Kezdhetnek imádkozni a Coca-Cola- és M&M’s-függők a szudáni békéért

„Leállhat a gumiarábikum behozatala, de akkor ez sem lesz” – mondta nagy feltűnést keltve a szudáni nagykövet a washingtoni sajtóklubban még 2007-ben, és egy üveg Coca-Colára mutatott. A diplomata így fenyegette meg az akkori Bush-kormányzatot, hogy ha a dárfúri népirtás miatt az USA szankcionálja az üdítőital egyik összetevőjének importját, akkor a márka is eltűnhet a polcokról. A több iparágban is használatos gumiarábikum globális exportjának 70 százalékát ugyanis az afrikai ország adja. Ez ma is így van, és bár az arabmézga néven is ismert kötőanyag a lobbizásnak köszönhetően mindig elkerülte az amerikai szankciókat, exportja pedig a Szudánt évtizedek óta folyamatosan sújtó válságok ellenére zavartalan maradt, a két éve folyó polgárháború már fennakadást okozhat az ellátási láncokban.

Az alapvetően két akáciafaj nedvéből készült, és – a Coca-Colától az M&M’sig, a Nestlén át a L’Oréalig – élelmiszeripari és kozmetikai óriáscégek által használt gumiarábikum szudáni termőhelyének zöme a lázadó Gyorsreagálású Erők (RSF) ellenőrzése alá került, vagy ádáz harcok színtere. Így a nyugati Dárfúr, de a déli Kordofán és a Kék-Nílus régiók is. Az RSF és a szudáni hadsereg közti véres harcokban tízezrek vesztették életüket és milliók menekültek el, így kevesebb nyersmézga jut a világpiacra. A polgárháború előtti évben például az EU 67 ezer tonnát importált Szudánból, azóta közel a negyedével kevesebbet. Pontos statisztikai adatok nincsenek, a Kerry Group ír élelmiszeripari vállalat az éves globális forgalmat 120 ezer tonnára és több mint egymilliárd dollárra becsülte.