A "tilt, tűr, támogat" korában kedélyesen beszélgetett "közös művükről" a szerző és a főcenzor
Aczél György munkásságát elemzi a Mozgó Világban megjelent tanulmányában Révész Sándor.
A címbeli „közös mű” Bacsó Péter A tanú című, 1969-ben forgatott, s bő tíz évig csak zárt körben vetített filmje volt. Legalábbis a rendező úgy emlékezett, hogy amikor 1980-ban, a sok hányattatás után elküldte a kultúra Kádár-kori fura urának a film frissen megjelent, regényesített változatát, akkor a címzett ezt írta (volna) válaszlevelében:
„Köszönöm közös művünket. Nagyon élveztem.”
Bacsó – a két évvel Aczél György halála után adott interjújában – azt is elmondta, hogy ő sem késett a frappáns riposzttal, merthogy:
„Úgy közös, hogy én megcsináltam, Ön pedig betiltotta.”