Nincs italbolt, nincs támogatás: a kistelepülések nagy része labdába sem rúghat a kocsmapályázaton
A március 3-ai kiírás óta kétszer is módosult az ezerfősnél kisebb településeken működő, „italüzlet, bár” kategóriába sorolt egységek versenyképességének erősítését ígérő kocsmapályázat. HVG-Ténytár.
Az 1 milliárd forintos keretösszegből egyenként 3 milliót kaphatnak a falusi presszók, sörözők, borozók. Sokan pályáztak, de nem elegen – erre utal, hogy bő három héttel később az 1000–2000 lelkes települések üzlettulajdonosai számára is hozzáférhetővé vált a vissza nem térítendő támogatás, amit egyebek közt közüzemi számlák fizetésére, bérre fordíthatnak. Április 10-e óta már nem feltétel a legalább egy lezárt üzleti év.
Egész pályás védekezésbe szorul a Fidesz, aminek leglátványosabb bizonyítéka, hogy a falvak lakóit is célba vette Orbán Viktor a 2026-os kampányt felvezető kommunikációjában. Pénzt adnak a kocsmáknak, az idős falusiaknak, de a Fidesz évtizedes vidékpolitikájának haszonélvezői korántsem a falvak, hanem azok a földbirtokosok, akiket az „állami földrablás” során helyzetbe hoztak a helyi gazdálkodókkal szemben.
A kiírás szempontjából „versenyképes” község éppenséggel akadna szép számmal.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.