Irgalmasságot gyakorolt a pápa azzal, hogy hajlandó volt misézni Orbán Viktor országában
8 perc
2025.04.22. 06:59
2025.04.22. 07:01
Ferenc pápa és Orbán Viktor: a katolikus tanítás szerint előbbi Szent Péter utóda, Krisztus földi helytartója, ám utóbbitól sem áll távol politikai hatalma isteni elrendelésének hangsúlyozása. Míg a pápa arra buzdít, hogy a hívők személyes példájukkal tegyék hitelessé a jézusi tanítást, a kormányfő a hagyományokra épülő, kulturális kereszténység „hadállásait” félti. Az alábbi cikk 2021. szeptember 12-én jelent meg a hvg360-on, a most elhunyt Ferenc pápa akkori magyarországi látogatására, pályafutásának magyar szempontból kiemelt eseményére emlékezve közöljük újra.
Nem emlékszik Ferenc pápa, találkozott-e Orbán Viktorral, amikor az erdélyi Csíksomlyón 2019 tavaszán misét mondott. Hogy a miniszterelnök hiúságát mennyire sértette a pápa múlt heti, a Vatican Newsnak adott interjújából kiderült „emlékezetkiesése”, nem tudni, de megsértődni a legkevésbé Orbánnak van oka. Ferenc ugyanis épp azért iktatta be többnapos romániai látogatásába Csíksomlyót, hogy – nem kis diplomáciai bonyodalmat okozva a kéréssel – találkozzon a magyar zarándokokkal. Ám Orbán nem volt köztük: ő inkább Madridba utazott, hogy megnézze a BL-döntőt. Annyit azért előzőleg megüzent – a Kleine Zeitung című osztrák lapnak adott interjún keresztül –, hogy mondhat bármit,
„Magyarország protestáns ország is, ezért a pápa véleménye itt nem annyira meghatározó, mint egy katolikus országban”.
A 2013-ban pápává választott argentin Jorge Mario Bergogliót a magyar kormány és médiája sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja. A református Orbán a kilencvenes évek közepi pálfordulása óta mindig törekedett a pápák kegyeibe férkőzni – első miniszterelnöksége idején, 1998 nyarán például az egyik első külföldi útja a Vatikánba, II. János Pál pápához vezetett.
Bár 2010-es kormányra kerülése után már nem volt ennyire sietős a római vizit, később többször is tárgyalt XVI. Benedekkel. E megbeszéléseknek leginkább a Horn-kormány idején született vatikáni szerződés módosítása volt a központi témájuk, amit Orbán szeretett volna egy, immár az ő aláírásával hitelesített új dokumentummal lecserélni. Ez azonban nem történt meg, sőt épp a Vatikán volt az, amelyik az Orbánék által tett, látszólag nagyvonalú felajánlásokkal kapcsolatban visszafogottságra intett. Elzárkóztak például az egyházi és a polgári esküvő kormány által javasolt „egyenrangúsításától”, és fenntartásaikat hangoztatták az Orbánék által utóbb mégis bevezetett „kötelezően választható” iskolai hittannal kapcsolatban is. Attól is óvtak, hogy az egyház erején felül vegyen át iskolákat, szociális intézményeket a magyar államtól.
Orbánék mégis olyan intézményhálózatot zúdítottak a népszámlálások tanúsága szerint egyre fogyatkozó számú magyar katolikusok – és kisebb részben a református egyház – nyakába, ami alapján formálisan úgy tűnhet, Magyarország a keresztény államok mintapéldája lett. Csakhogy erről szó nincs. A kereszténységről alkotott orbáni világkép hamisságára pedig gyakran épp Ferenc pápa szavai, tettei mutatnak rá – és ebben gyökerezik az a gyűlölet határait súroló harag, ami kormányoldalon megmutatkozik a mostani pápával szemben.