Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Ferenc pápa és Orbán Viktor: a katolikus tanítás szerint előbbi Szent Péter utóda, Krisztus földi helytartója, ám utóbbitól sem áll távol politikai hatalma isteni elrendelésének hangsúlyozása. Míg a pápa arra buzdít, hogy a hívők személyes példájukkal tegyék hitelessé a jézusi tanítást, a kormányfő a hagyományokra épülő, kulturális kereszténység „hadállásait” félti. Az alábbi cikk 2021. szeptember 12-én jelent meg a hvg360-on, a most elhunyt Ferenc pápa akkori magyarországi látogatására, pályafutásának magyar szempontból kiemelt eseményére emlékezve közöljük újra.
Nem emlékszik Ferenc pápa, találkozott-e Orbán Viktorral, amikor az erdélyi Csíksomlyón 2019 tavaszán misét mondott. Hogy a miniszterelnök hiúságát mennyire sértette a pápa múlt heti, a Vatican Newsnak adott interjújából kiderült „emlékezetkiesése”, nem tudni, de megsértődni a legkevésbé Orbánnak van oka. Ferenc ugyanis épp azért iktatta be többnapos romániai látogatásába Csíksomlyót, hogy – nem kis diplomáciai bonyodalmat okozva a kéréssel – találkozzon a magyar zarándokokkal. Ám Orbán nem volt köztük: ő inkább Madridba utazott, hogy megnézze a BL-döntőt. Annyit azért előzőleg megüzent – a Kleine Zeitung című osztrák lapnak adott interjún keresztül –, hogy mondhat bármit,
„Magyarország protestáns ország is, ezért a pápa véleménye itt nem annyira meghatározó, mint egy katolikus országban”.
A 2013-ban pápává választott argentin Jorge Mario Bergogliót a magyar kormány és médiája sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja. A református Orbán a kilencvenes évek közepi pálfordulása óta mindig törekedett a pápák kegyeibe férkőzni – első miniszterelnöksége idején, 1998 nyarán például az egyik első külföldi útja a Vatikánba, II. János Pál pápához vezetett.
Bár 2010-es kormányra kerülése után már nem volt ennyire sietős a római vizit, később többször is tárgyalt XVI. Benedekkel. E megbeszéléseknek leginkább a Horn-kormány idején született vatikáni szerződés módosítása volt a központi témájuk, amit Orbán szeretett volna egy, immár az ő aláírásával hitelesített új dokumentummal lecserélni. Ez azonban nem történt meg, sőt épp a Vatikán volt az, amelyik az Orbánék által tett, látszólag nagyvonalú felajánlásokkal kapcsolatban visszafogottságra intett. Elzárkóztak például az egyházi és a polgári esküvő kormány által javasolt „egyenrangúsításától”, és fenntartásaikat hangoztatták az Orbánék által utóbb mégis bevezetett „kötelezően választható” iskolai hittannal kapcsolatban is. Attól is óvtak, hogy az egyház erején felül vegyen át iskolákat, szociális intézményeket a magyar államtól.
Orbánék mégis olyan intézményhálózatot zúdítottak a népszámlálások tanúsága szerint egyre fogyatkozó számú magyar katolikusok – és kisebb részben a református egyház – nyakába, ami alapján formálisan úgy tűnhet, Magyarország a keresztény államok mintapéldája lett. Csakhogy erről szó nincs. A kereszténységről alkotott orbáni világkép hamisságára pedig gyakran épp Ferenc pápa szavai, tettei mutatnak rá – és ebben gyökerezik az a gyűlölet határait súroló harag, ami kormányoldalon megmutatkozik a mostani pápával szemben.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Bár Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy megszületett Izrael és Irán között a tűzszüneti megállapodás, az érdekelt felek egyike sem erősítette meg hivatalosan is a fegyvernyugvási alku tényét.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.