Tízmilliárdot inkasszóztak a fővárostól, mostantól a bérek kifizetése a fő cél, és van olyan kiadás, amit már most le kellett állítani
A fővárosi közösségi közlekedést még nem, de egyes beruházási összegeket és más, napi kifizetéseket már le kellett állítani a Fővárosi Önkormányzatnál, miután likviditási problémát okozott, hogy a Magyar Államkincstár 10,2 milliárdot emelt le a főváros számlájáról annak ellenére, hogy Budapest azonnali jogvédelmet kért ez ellen a bíróságtól. Nagy Márton miniszter szerint ez a lépés jogszerű volt.
Csütörtök délelőtt az Államkincstár 10,2 milliárd forintot inkasszóval leemelt a Fővárosi Önkormányzat folyószámlájáról – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester, elismerve, hogy ez Budapestnek komoly és azonnali likviditási gondot okoz. Valószínűnek nevezte, hogy „valakik, magas politikai körökből utasítást adtak az Államkincstárnak, hogy törvénytelenül emeljék le a főváros számlájáról az összeget”.
Karácsony szerint azért lehet törvénytelenséget emlegetni, mert az ő hétfői bejelentésének megfelelően a főváros azonnali jogvédelmet kért a bíróságtól, éppen azért, hogy az Államkincstár ne inkasszózhasson. Mint most mondta, ezt a kérelmet „keddi napon benyújtották, szerdán nem is volt inkasszálás, pedig akkor volt a határidő, hanem ma csapott le az Államkincstár a budapestiek pénzére.” Karácsony szerint
a lépés törvénysértő volt, mert az azonnali jogvédelem benyújtása a bíróság döntéséig tényleg azonnali jogvédelmet jelent.”
Ahogy a HVG Karácsony hétfői bejelentésekor írta, az inkasszózás azért került elő, mert a múlt héten a Kúria kimondta, hogy a főváros 2025-ös költségvetése nem szabályos, mert az előírt szolidaritási hozzájárulásnak csak egy részét tüntették fel tervezett kiadásként, 89 milliárd helyett 39 milliárdot. A városvezetés azzal indokolja ezt, hogy az állam csak 39 milliárd forint támogatást ad Budapestnek, tehát mintegy 50 milliárdos mínuszt jelentene a hozzájárulás megfizetése. Karácsony erről hétfőn azt mondta,
eljutottunk arra a pontra, hogy be kell avatkozni, hogy megvédjék a budapestiek pénzét.”
Az azonnali jogvédelemmel a főváros azt kívánta elérni bírósági segítséggel, hogy az Államkincstár az iparűzési adó őszi beérkezéséig ne inkasszálhasson, mert csak akkor jut a főváros jelentősebb összeghez. A főpolgármester most, azután, hogy a kincstár mégiscsak leemelte az első részletet, a 10 milliárdos összeget a főváros számlájáról, a lépést nemcsak törvénytelennek, hanem erkölcstelennek is nevezte.
Ugyanis – hívta fel a figyelmet – ez a főváros működőképességét veszélyeztető döntés. Karácsony az Államkincstártól most az összeg visszautalását kéri. Ha nem teszik meg, az szerinte erősíti a hivatali visszaélés gyanúját. Jelezte, ha a főváros nem kapja vissza az „elkobzott” pénzt, feljelentést tesz, de közben ideiglenes intézkedésként kérik a bíróságtól is, hogy intézkedjen a pénz visszautalásáról.
A főpolgármester kijelentésére hamar reagált Facebook-posztjában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, kijelentve: Karácsony sejtetésével szemben nem történt törvénytelenség, az inkasszózás teljesen jogszerű lépés volt az Államkincstártól. Azt írta: „Senki sem áll a törvények és jogszabályok felett, a szolidaritási hozzájárulást mindenkinek meg kell fizetnie!” Megjegyezte: „Ez alól senki sem kivétel. Budapest ezt nem tette meg, az Államkincstár a szolidaritási hozzájárulás tekintetében az inkasszót jogosan hajtotta végre, ezt azonnali jogvédelemmel összefüggő intézkedés nem akadályozta.”
A miniszter Facebook-posztja alá Karácsony azt kommentelte: „Azt, hogy a kormány Budapest-ellenes sarcpolitikája törvénytelen, kimondta a bíróság. A helyzet, hogy Budapest finanszírozza az államot, ellentétes az Alaptörvénnyel – ezt pedig az Alkotmánybíróság mondta ki. Szóval igen: senki nem állhat a törvények felett – leginkább a kormány nem. Úgyhogy vissza a pénzünket. Most!” Az élénk kommentháború ugyanakkor nem változtat azon a helyzeten, hogy
jelen pillanatban komoly gondot okoz Budapest feladatainak finanszírozásában a tízmilliárd forint hiánya.
Hogy mekkorákat, arról a főpolgármester azt mondta, a város likviditásának megőrzése érdekében le kellett állítania három közszolgáltató cég kifizetési igényét. Ez a Budapesti Közműveknek, a Budapesti Közlekedési Központnak és a közvilágításért felelős cégüknek járó összesen 9 milliárd forintot érinti.
Ami pedig a következő heteket-hónapokat illeti, azt mondta, hogy a fő cél az lesz – ha kell, akkor további rendkívüli intézkedésekkel –, hogy a budapesti intézmények, cégeknél dolgozók – az idősotthonoktól a közétkeztetésen át a közszolgáltató cégekig – a nettó béreket ki tudják fizetni, mert „27 ezer ember fizetése nem kerülhet veszélybe”.
A beruházásokkal kapcsolatos kifizetéseket is szeptemberig leállíttatta Karácsony, továbbá egy likviditási munkacsoportot hoztak létre, hogy ezt az átmeneti helyzetet napi szinten kezelni tudják. Karácsony azt is mondta, hogy jövő héten ez ügyben a fővárosi cégekkel, a szakszervezetekkel és a közgyűlési frakciókkal is leül tárgyalni, hogy ezt a helyzetet közösen tudják kezelni.
Nem terveznek egyelőre semmilyen közszolgáltatást leállítani, de a főpolgármester szerint azért készít a főváros mégis vészforgatókönyveket, hogy a döntéshozókat szembesítsék a probléma nagyságával, és azzal, hogy – mint azt a szerdai fővárosi közgyűlési ülésen is hangoztatta – „a főváros nem fogja betömködni a központi költségvetés lyukait”. A vészforgatókönyvekről azt mondta, ezek „egészen drámaiak lehetnek például a fővárosi közösségi közlekedésre nézve”.
Karácsony ezen a sajtótájékoztatón is megerősítette, hogy június végi hatállyal benyújtotta lemondását Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. Mint utalt rá, ez az új vezetői pályázat körüli politikai cirkusszal lehet összefüggésben, és ő emberileg megérti a lépést, de szakmailag sajnálja. Átmeneti utódjáról egyelőre nincs döntés. Walter lemondásáról itt írtunk bővebben:
Karácsony kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a nettó bérek kifizetése a fő cél, a bérek járulékvonzatát nem fogják befizetni az államnak, mert erre már nem jut. Azt is mondta, hogy nem a rákosrendezői ingatlanügylet első, 13 milliárdos részletének márciusi kifizetése miatt került ilyen pénzügyi helyzetbe a főváros, „a kettő között nincs összefüggés”. Hozzátetette:
a következő rákosrendezői részlet kifizetése egy év múlva esedékes, és abban bízik, hogy addigra ezen a mostani problémán rég túl lesznek, és a főváros nem is akar letenni erről a fejlesztési projektről, amit történelmi lehetőségnek nevezett.
„Példátlan válsághelyzetbe jutott Budapest” – így reagált Karácsony Gergely bejelentésére a Podmaniczky-frakciót vezető Vitézy Dávid. A politikus Facebook-posztjában azt írta: „Csődközelben a költségvetés a kormányzati túlzott adóelvonások miatt, a költségvetés főszámait a Kúria megsemmisítette. Nem jelölt helyettest a főpolgármester, ezért a Városháza törvénytelenül működik. A BKV körüli botrányok nyomán lemondott a cég vezérigazgatója, ma pedig a BKK vezérigazgatója távozott.” Megállapította, hogy
Totális működési és pénzügyi válság alakult ki a fővárosban, illetve bizalmi válság a főpolgármester és a közgyűlés között.”
Vitézy ugyanakkor azzal folytatta, hogy viszont ebben a helyzetben „most nem azt kell keresni, hogy miben nem értünk egyet, mert Budapest érdeke az első, nem a vitáink.” Megjegyezte: „A Fővárosi Közgyűlésben 70%-os többségben vagyunk azok, akik nem értenek egyet a Kormány Budapestet pénzügyileg büntető és Lázár János budapesti fejlesztéseket leállító politikájával.”
A bejelentésre reagált a fővárosi Fidesz-frakció részéről Szentkirályi Alexandra is, aki kijelentette: „A Tisza-Karácsony csődkoalíciónak egy év se kellett, hogy csődbe vigye az ország leggazdagabb városát. Lassan minden nap csődtájékoztatót hallhatunk, a legfontosabb cégek vezetői menekülnek, de a felelősség vállalása és a megoldás keresése helyett, a főpolgármester csak mutogat. Szögezzük le: Karácsonyék, a Tisza és Vitézy szavaztak meg egy 50 milliárdos törvénytelen lyukat a költségvetésbe és ők szórtak ki 50
milliárdot a rákosrendezői szeméttelepre.”
Amúgy a Szentkirályi által emlegetett „rákosrendezői szeméttelepre” nem szórt ki a főváros 50 milliárdot, mert egyelőre – ahogy Karácsony is említette – a vételárból az első 12,7 milliárdos részlet kifizetése történt meg, a következő, 35 százalékos részé akkor esedékes, ha minden jogi akadály elhárult. Az utolsó, 40 százalékos részleté pedig akkor, ha befejeződnek az állam által 800 millió euró(!) értékben vállalt infrastrukturális beruházások, de ez sok-sok év lehet még. A Fidesz szerinti „szeméttelep” állapotáért pedig az államra és a MÁV-ra érdemes mutogatni, mivel eddig az övék volt a terület.
A Fidesz politikusa ráadásul úgy szidja a rákosrendezői területet és a fejlesztési lehetőséget, hogy az néhány hónapja még nem volt „szeméttelep” – a NER és a kormány számára semmiképp, hiszen szövevényes előzmények után úgy tűnt, az Orbán-kormány mindent lepacsizott az arab befektetőkkel, és már NER-közeli figurák tolongtak a tervezett beruházás körül, miközben fellángolt a vita a felhőkarcolókról. Majd Gulyás Gergely váratlanul bejelentette, hogy a főváros élhet az elővásárlási jogával, viheti a területet az arabok elől.
A DK fővárosi frakciója a helyzetet úgy értékelte: nyílt háborút folytat a budapestiek ellen a jobboldal, az Államkincstár „ma is rárabolt a Fővárosi Önkormányzat számlájára”, mert „Budapest nem volt hajlandó befizetni a fővárost csőddel fenyegető, szolidaritási hozzájárulás nevű megszorítást.” A DK szerint ezz a hadüzenettel felérő döntés súlyos veszélybe sodorta a fővárosi idősotthonokat és hajléktalanszállókat. Hozzátették: nem látják, honnan lehetne még kivonni forrásokat a jelenleg is alacsonyan finanszírozott önkormányzati rendszerből.
Budapestnek működnie kell – így reagált a Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). A párt Facebook-bejegyzésében bírálta a Fidesz- és Tisza-frakciókat, amelyek szerintük káoszt teremtettek, azt remélve, hogy „teremhet valamilyen politikai haszon számukra, például megbuktathatják a városvezetést.” Ezek a frakciók a 2026-os választásra fókuszálnak, de Budapestnek addig is működnie kell – írták, hozzátéve: a rövid távú politikai haszonszerzésből viszont nem fog járni a metró, nem fog működni a BudapestGo, és nem lesz jobb tőle ebben a városban élni.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
