Lassult a zöld átmenet.
Az építkezés jelenlegi állapotát látva a Neue Zürcher Zeitung újságírója alig hiszi, hogy az idei év végén már autók gördülnek le futószalagról a BYD épülő szegedi gyárában, bár az biztos, hogy serény munka folyik. Kínai munkásokkal, gépekkel, anyagokkal, de sok épület még csak nem is szerkezetkész.
A lap közép-európai tudósítója szerint azonban Orbán Viktor, aki folyamatosan civakodik az EU-val, Pekingre teszi a tétjét és az nagyban beruház. A készülő szegedi üzem állásokat és növekedést ígér a városnak, ám az már más kérdés, hogy meghozza-e a várt jólétet. Mindenesetre az óriáscég első európai telepe hadüzenet a Teslának.
A magyar kormány kirakatprogramjáról van szó, az egész gazdaságpolitikát leképezi. A keleti nyitás jegyében a kínai cégek adókönnyítést, állami támogatást kapnak, a hatóságok gyorsított úton állítják ki az engedélyeket. Az eredmény: Peking az eltelt 10 évben átszámítva 16 milliárd svájci frankot költött 54 nagy tervre.
Az utóbbi két évben Magyarországon a legtöbb közvetlen külföldi beruházás Kínából jött. Az értéke tavaly több volt, mint amennyi Németországnak, Franciaországnak és Nagy-Britanniának együttesen jutott. A kulcs az elektromos autók gyártása.
Kérdés, hogy Szegeden az új munkahelyekből mennyit töltenek be a magyarok, mert bár az óriáskonszern megígérte, hogy az állások 80 százalékát helyi szakemberekkel töltik be, ám azok sokszor hiányoznak, hiszen tízezrek hagyták el az országot. Úgyhogy a hatalom engedélyezte utánpótlás toborzását 3. országokból. Számuk másfél éve majdnem elérte a 90 ezret.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
