A kihalt falvak bejárása során nem először tapasztaltuk, hogy a GPS megtréfál bennünket. A somogyi erdőkben az egykor volt Béndekpusztát keresve újra meg kellett állapítanunk, hogy nem szabad a műholdakra hallgatni, ha egy már nem létező falut keresünk. Bár mutatja a térkép a célállomást, és fel is ajánl egy utat Gyugy érintésével, hamar le kellett rakni a kocsit az erdei út minősége miatt.
Ez nem volna baj, de amikor gyalog elindulunk, először kétórás túrát ír, majd egy óra múlva már majdnem négyórásat. Nem stimmel a matek, inkább visszafordulunk, és elautózunk Hácsra.
A Béndekpusztára vezető út, száraz időben még autóval is járható szakaszán
Lakos Gábor
Pár héttel korábban egyébként már próbáltunk eljutni Béndekpusztára, de akkor a helyiek azt mondták, az esők miatt még terepjáróval is beragadnánk a mély, löszös erdei talajba. Most viszont már bátran belevághattunk a kirándulásba a kocsival.
Kihalt falvaink
Tavalyi, Magyar törpefalvak című sorozatunkban bemutattunk több olyan települést, amelyekben már alig néhányan élnek. Ezúttal olyan helyeket látogattunk meg, amelyek több évtizede vagy még régebben kihaltak. Jóval több mint egy tucat ilyen település van szerte az országban, ezek közül mutatunk be néhányat. A sorozat már megjelent részei itt olvashatók.
Az utolsó néhány kilométeres szakaszon azért inkább már sétálunk. Balra egy hatalmas búzaföld, aminek a szélén magaslesek, egyébként csak csend, illetve erdei zajok vesznek körül. Egy szarvast megzavarunk, előttünk fut át az úton. Odébb egy sikló sütkérezik az út közepén. Lakos Gábor fotós kolléga a mélyút szélén látható impozáns fagyökerek fényképezésével kezdi a „melót”.
Mintegy három kilométerre Hácstól (és mindössze húszra Balatonboglártól) végre feltűnik egy nagy fához döntött tábla: „Béndekpuszta – 240 m. tszf”. Megérkeztünk. (És nem vagyunk túl magasan.)
Tábla jelzi hol kezdődött a falu
Lakos Gábor
