A büntetővámokkal belépődíjat szed a világ legnagyobb piacára Donald Trump, ami kettős kockázatot hordoz: emelkedhet az infláció az USA-ban, és az ország nyomás alá helyezett partnerei szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat építhetnek egymással. Kérdés, hogy a világkereskedelem átformálása tartós, vagy csak a dúvadként viselkedő elnök mandátuma idejére szól.
A Bölcs Elme szuperszámítógépnek Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című regényében hét és félmillió évbe került, mire kiszámolta a választ a végső kérdésre, hogy mi az élet, a világmindenség meg minden: 42.
A magát napjaink legbölcsebb elméjének tartó Donald Trump amerikai elnöknek néhány hét is elég volt ahhoz, hogy eljusson a maga válaszához: 15. Ezt az alaptarifát szabta ki az általa áprilisban indított vámháború második körében az USA legfontosabb ázsiai szövetségesére, Japánra, illetve 27 ország alkotta egységes piacként legnagyobb kereskedelmi partnerére, az Európai Unióra. És várhatóan ez lesz, amire minden ország számíthat augusztus elsejétől – kivéve, ha nem viselkedik rendesen, hanem szembeszegül a Fehér Ház urának akaratával, mert akkor a számok magasabbra kúsznak.
A Trump és Ursula von de Leyen, az Európai Bizottság elnöke között vasárnap este létrejött alku lényege, hogy az USA 15 százalékos alapvámot vet ki szinte minden termékre, ami a napi átlagosan ötmilliárd dollárt meghaladó kétoldalú forgalomban az EU-ból a tengerentúlra érkezik. Brüsszel emellett vállalta, hogy a következő három évben összesen 750 milliárd dollárért vásárol energetikai terméket – ez alighanem cseppfolyósított földgáz (LNG) –, s meg nem határozott időkerettel 600 milliárd dollár új befektetést hajt végre az USA-ban. A kétoldalú árukereskedelemben tavaly amerikai adatok szerint 235,6 milliárd dolláros hiányt könyvelt el az USA, amit 161 milliárdra mérsékelt a szolgáltatásokban mutatkozó jelentős amerikai többlet.
Hasonló megállapodást kötött a múlt héten korábban Trump és – a szenátusi választások kudarca miatt megtépázott politikai mandátumú – Isiba Sigeru japán miniszterelnök. Az ázsiai szigetország is 15 százalékos általános tarifát kapott, és cserébe 600 milliárd dolláros befektetést vállalt az USA-ban, s megnyitja a piacát az amerikai autók, rizs és más agráripari termékek előtt. A vámháború április 2-ai meghirdetése óta kitartóan alkudozó Japán az USA ötödik legnagyobb importforrása Mexikó, Kanada, Kína és Németország után, s tavaly 63 milliárd dolláros kereskedelmi többletet halmozott fel, amit Trump elfogadhatatlannak nevezett.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.
Az üvegtábla egy zebrára esett, nagy szerencse, hogy senki nem sérült meg.
