„30 százalékról indultunk a teremben, Von der Leyen nagyszerűen kezelte a tárgyalást”

15 százalékos vám terheli az európai termékeket augusztustól, az európai cégek növelik az Egyesólt Államokba irnyuló beruházásaikat, és jelentősen bővülni fog az amerikai energia vásárlása is – ezek a legfontosabb tételei annak az USA és az EU között született kereskedelmi megállapodásnak, amelyről Donald Trump és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyezett meg az amerikai elnök skóciai magánbirtokán vasárnap délután.

A tárgyalásokat végigkövette Maros Sefcovic, az EU kereskedelmi biztosa, aki általában az uniós tárgyalódelegációt vezette. Hétfőn Brüsszeben Sefcovic úgy fogalmazott, hogy a megállapodás stabilitást hoz, és a stratégiai együttműködés ajtóit nyitja meg.

A transzatlanti együttműködés értéke éves szinten 1700 milliárd dollár, a biztos szerint ezt fenyegette az amerikai elnök által korábban belengetett 30 százalékos vámtétel. Ezzel ugyanis elakadt volna a kereskedelem, ötmillió európai munkahely került volna veszélybe, miközben a kis- és középvállalkozások ellehetetlenültek volna – tette hozzá Sefcovic, aki csak ebben az évben 10 látogatást tett Washingtonban.

A megegyezés központi eleme, hogy az USA az európai termékekre 15 százalékos vámot vet ki. Az Európai Bizottság olvasatában ez tulajdonképpen a jelenlegi állapotot szentesíti, korábban az USA már bejelentett egy 10 százalékos vámot, amelyet további 4,8 százalékkal növel. Brüsszel fontos eredményként kommunikálja, hogy

a 15 százalékra nem rakódhatnak kiegészítő tételek, és sikerült ebbe a kategóriába besoroltatni a gyógyszereket, illetve az autó- és autóalkatrész-gyártást – utóbbit eddig 27,5 százalékos adó terhelte.

Tekintélyes azon termékek köre, amelyekre 0 százalékos vám vonatkozik majd. Ide tartoznak a repülőgépek, repülőgép-alkatrészek, egyes vegyi anyagok, félvezető berendezések és egyes mezőgazdasági termékek, például a borosüvegekben és padlóburkolatokban használt parafa. Az EUrologus egy háttérbeszélgetésen megtudta, a vasárnapi megállapodás szerint az ipari termékekre vonatkozó kis vámokat, az úgynevezett kellemetlen vámokat is eltörlik. Ezek jellemzően olyanok, amelyek nem sokat tesznek egy adott ágazat védelméért, legfeljebb 2, 3, 4 százalékosak. Egy magas rangú bizottsági illetékes azt is megjegyezte, hogy bár a listát a következő napokban pontosítják,

vélhetően a nullaszázalékos körbe esnek majd diófélék, számos halfajta, sajtok és néhány további tejtermék, illetve az állateledel is.

A 15 százalékos vám alá eső termékek az EU Egyesült Államokba irányuló exportjának 70 százalékát teszik ki, ami 380 milliárd euró értéket képvisel. Közben az EU 2,5 százalékra csökkenti az amerikai autóbehozatalt terhelő vámot, és nullaszázalékos vámot vezet be számos gépipari termékre, bizonyos vegyi anyagokra, illetve bizonyos műtrágyákhoz kapcsolódó termékekre. Ez utóbbi azért fontos, mert ezen a területen az amerikai árukkal lehet az orosz árukat kiváltani.

Mivel járnak majd az EU vállalásai?

Egyelőre sok a kérdőjel azzal a két vállalással kapcsolatban, amely az energiavásárlásra és az európai befektetések ösztönzésére vonatkozik. Donald Trump három utolsó elnöki évében az EU évente 250 milliárd dollár értékben vállalta cseppfolyós földgáz, kőolaj és nukleáris fűtőelemek vásárlását. Kimondott cél, hogy a 2027 végén kivezetni szándékozott orosz energia pótlására használja az EU az amerikai forrást. Ez egyben nagyszerű lehetőség a magyar kormánynak is az alternatív források felkutatására és az amerikai kereskedelmi kapcsolatok erősítésére.

Igaz, az EU azzal érvel, hogy a közös uniós beszerzések révén már van gyakorlatuk az ilyen jellegű vásárlásokban, amelyekkel az árakat is le lehet nyomni. Magyarország azonban elzárkózik attól, hogy részese legyen az uniós beszerzéseknek.

Ahol marad 50 százalék a vám

Továbbra is nagy kérdés az acél- és alumíniumipar – erre nem vonatkozik a 15 százalékos megállapodás, továbbra is a rendkívül magas, 50 százalékos vám lesz érvényben. Uniós forrásaink azonban arra emlékeztetnek, hogy ezen a téren a vámháború már az első Trump-kormány óta, 2017 óta fennáll, és áthúzódott a Biden-időszakon is. Az említett időszakban az EU sikerrel kutatott fel ezeknek a termékeknek más, alternatív piacot. Ehhez a területhez kapcsolódik, hogy az USA–EU-tárgyaláson képletesen ott volt Kína is, legalábbis amikor az acélipari túlkapacitásról, a tisztességtelen versenyről vagy az ellenőrizhetetlen állami támogatásokról volt szó. Érezhető, hogy a felek Kínával szemben azonos állásponton vannak.

Maros Sefcovic szerint a vasárnapi megállapodás „értelmes és kölcsönös előnyöket hoz, dobbantó egy szélesebb kereskedelmi megállapodás felé”. A biztos elmondta, hogy a tagállamokkal folyamatosak az egyeztetések, és jelenleg ez volt a legjobb megállapodás, amit el tudtak érni.

30 százalékról indultunk a teremben, Von der Leyen nagyszerűen kezelte a tárgyalást

– érzékeltette a skóciai hangulatot a biztos. Ugyanakkor az európai kormányok nagyon megosztottak. Míg Németország és Olaszország első reakciója az elégedettség volt, François Bayrou francia miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy

sötét nap ez, amikor a szabad népek szövetsége, amely közös értékeik megerősítésére és közös érdekeik védelmére jött össze, beletörődik az engedelmességbe.

Nyitóképünkön Ursula von der Leyen és Donald Trump kezet ráz a skóciai Turnberryben a vámokról szóló megállapodás után 2025. július 27-én – Fotó: Brendan SMIALOWSKI / AFP