Mit hozhat Orbánnak a kiskorúak megrontásáról rappelő Dopeman?
Nemcsak Majka, Dopeman számai is gondot okozhatnak Orbán Viktornak.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden idők egyik legnagyobb földrengés-sorozata zajlik magyar idő szerint szerda hajnal óta az orosz távol-keleten, Kamcsatka térségében. Délutánig több mint hetven rengést regisztráltak, és akár egy hónapig folytatódhatnak az utórengések.
Oroszország – és a világ – egyik legaktívabb szeizmikus zónájáról van szó, mivel egy törésvonalon fekszik, de még ott sem észleltek ekkora tektonikus mozgásokat 1952 óta.
Centiken múlhat
A térségben a kőzetlemezek akár egy centivel is közeledhetnek (konvergálhatnak) évente, ami ugyan nevetséges számnak tűnik, de ha ezek a lemezek összegyűrődnek, egymás alá buknak (vagy akár csak távolodnak), abból jobb esetben hegyek és vulkánok születnek, rosszabb esetben pedig akár a Richter skála szerinti 9-es erősségű földrengések, mint 1952-ben.
Akkor ez az apró tektonikai mizéria a legnagyobb rengést okozta Oroszországban, egyben az ötödik legerősebbet a világon a szeizmikus mérések kezdete, 1900 óta. 15-18 méteres hullámok mosták el a partvidékeket, az utórengések több mint egy hónapig tartottak. Mivel akkoriban még nem volt cunamiriasztó-rendszer, a katasztrófában Szevero-Kurilszk hatezer fős lakosságának harmada odaveszett.
Ezúttal valamivel enyhébb, 8,8-as csúcsot regisztrált az USGS mérőhálózat, de a több mint hetven utórengés mindegyikének amplitúdója 5 fölötti.
Az epicentrum, azaz a rengés középpontja a partoktól aránylag messze, 160 kilométerre esett, viszont sekélynek mondják, 20-32 km mélységben pattantak ki a rengések.
Ráadásul olyan erővel, hogy a rengések által gerjesztett szökőár – a Kurill-szigetek és a szomszédos japán szigetvilág mellett – az epicentrumtól bő hatezer kilométerre lévő térségeket is fenyegetett, mint Hawaii, Alaszka és az USA nyugati partjai.
Atom volt
A rengések dinamikájában nem merülnénk el, de azt fontos tudni, hogy a rengések rangsorolására hivatott Richter egy logaritmikus skála, ahol tízszeres szorzó van két magnitúdó között. Magyarán, egy kilences rengés tízszer erősebb, mint egy nyolcas. A felszabaduló energiában pedig 32-szeres szorzóval kell számolni magnitúdónként. Egy 8,8-as rengés ereje 16 gigatonna TNT-vel ér fel, avagy 14 ezer hirosimai atombombával. Ha egyszerre ledobnák a világ 300 legnagyobb termonukleáris bombáját, köztük a szovjet Cár-bombát, az hasonló energiákat szabadítana fel.
A különbség nyilván az áldozatok számában van – ami ez esetben nulla –, ami felveti a kérdést, hogy
ekkora elemi erők felszabadulása hogy-hogy nem pusztítja ki a fél világot?
