„A Tisza egy digitális blöff” – fogalmazott néhány hete Orbán Viktor, gúnyosan utalva arra, hogy a Tisza Párt még mindig nem rendelkezik jelöltekkel vagy komolyabb szervezeti háttérrel, holott a parlamenti választásokig alig nyolc hónap van hátra. A miniszterelnök ezzel lényegében online szemfényvesztésnek minősítette a pártot; megjegyzésének ugyanakkor különös pikantériát adott, hogy az a nemrég létrehozott Harcosok Klubja online eseményén hangzott el – egy olyan térben, amelyet a kormányzat maga is „digitálisnak” nevez.
Az utóbbi időben a „digitális” kifejezés látványos metamorfózison ment keresztül a fideszes politikai kommunikációban. A „digitális immunrendszer”, a „digitális harcosok” vagy a „nemzeti algoritmus” mind azt mutatják, hogy ez a jelző mára a kormánypárt retorikájának egyik kulcsszavává vált. A digitális nyelvezet zökkenőmentesen illeszkedik a Fidesz régóta használt háborús keretébe is: az online tér az új csatatér, ahol ugyanúgy meg kell védeni a magyar identitást és a „nemzeti igazságot” a külföldről támogatott politikai erőkkel és globalistákkal szemben, mint a való világban.
Új köntösben a régi gépezet
Minden jel arra mutat, hogy a kormányfő és kommunikációs stábja felismerte: a „digitális” kifejezés nemcsak tematizál és orientál, hanem mobilizálni is képes. Használata egyúttal azt a benyomást kelti, hogy a Fidesz érti a technológiai korszak nyelvét, és képes megszólítani a modern választópolgárokat. A retorikai váltás egyértelmű reakció Magyar Péter és a Tisza Párt közösségimédia-térnyerésére is. Bár Orbán nyilvánosan lesajnálja őket, valójában komoly kihívásként kezeli digitális jelenlétüket – nem utolsósorban azért, mert a Fidesz hagyományos médiagépezete az online térben egyre kevésbé bizonyul hatékonynak.
