Az EU azon dolgozik, hogy a jövőben gyorsabban tudja meghozni a külpolitikai döntéseket, miután Magyarország az utóbbi években egy sor esetben gátolta Ukrajna megsegítését, illetve Oroszország elmarasztalását. A hírügynökség megszerezte azt a munkaokmányt, amelyet tucatnyi tagállam készített, hogy megvizsgálja, jogilag mennyire lehetséges minősített többséggel határozni. A papírt már megjáratták a tegnapi nem hivatalos koppenhágai külügyminiszteri találkozó előtt.
A magyar fél jelenleg azt használja ki, hogy ezen a területen az összes tagállam beleegyezése szükséges.
A magyarok mindent következetesen megvétóznak, ami az ukránokkal kapcsolatos. Kezdve azzal, hogy az ország brüsszeli pénzügyi támogatást kapjon, egészen a csatlakozási folyamat megkezdéséig. Ebből azután heves diplomáciai viták keletkeztek és a magyar felet mindig külön kellett győzködni, hogy adja áldását olyan kérdésekben, mint a szankciók meghosszabbítása.
A többiek nem titkolják, hogy már nagyon tele van a hócipőjük. Az Orbán-kormány legutóbb két napja tett keresztebe: visszautasította, hogy aláírja azt a nyilatkozatot, amely elítéli a héten történt orosz légitámadást. A bombázás 25 embert ölt meg és megrongálta Kijevben az EU képviseletét.
Ahogy az várható volt, Orbán Viktor most sem támogatta azt az állásfoglalást, amelyben az uniós tagállamok meghatározták Ukrajnával, illetve az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikájukat.
Kaja Kallas, a külpolitikai főbiztos külön is szóvá tette, hogy Magyarország továbbra is blokkolja azt a jó hatmilliárd eurós alapot, amelyből az Ukrajnának vett fegyverek árát térítenék meg az érintett államoknak. Az észt politikus kijelentette: a magyaroknak legalább annyit meg kellene engedniük, hogy a többiek segíthessenek. De nem, a magyar vezetésnek semmilyen áthidaló megoldás nem felelt meg.