Egyértelmű kétértelműség – ez jellemezte a magyarországi egyházak többségének a menekültválság idején játszott szerepét. Miközben a különböző karitász csoportokon és szeretetszolgálatokon (máltai, ökumenikus, baptista) keresztül minden nagyobb és számos kisebb felekezet is tevékenyen kivette részét a határon átjutott emberek ellátásában, a két legnagyobb magyarországi egyház intézményes hozzáállását – aligha függetlenül a kormány menekültellenes álláspontjától – egyfajta sunnyogás jellemezte.
Ez a legsúlyosabban Erdő Péter bíboros egyik, a válság csúcsán, 2015 őszén tett nyilatkozatában mutatkozott meg. Ferenc pápának a menekültek befogadására vonatkozó intelmére reagálva ugyanis azt találta mondani, hogy ha ők is ennek megfelelően járnának el, azzal az egyház embercsempésszé válna. Bár utóbb azzal védekezett, hogy mondatait az összefüggéséből kiragadták, és ő csak (jogászként) értelmezte a paragrafusokat, nyilatkozata beárnyékolta a – ténylegesen egyébként nem elhanyagolható mértékű – egyházi segítségnyújtás megítélését is.
Menekültválság – tíz évvel később
2015 nyarán emberek százezrei indultak útnak a Nyugat-Balkánon keresztül, hogy menedéket találjanak az Európai Unió területén. Magyarország nem számított igazi célpontnak, különösen, hogy a Fidesz-kormány egy kalap alá vette a menedékkérőket és az illegális bevándorlókat. A kormány nyáron határzár létesítéséről döntött a déli határon, majd megnehezítette a Németország felé indulók dolgát, így több tízezer migráns zsúfolódott össze az ország területén, főleg Budapesten, a Keleti pályaudvar környékén.
Tíz évvel az után, hogy Angela Merkel német kancellár nyilatkozatát követően a magyar kormány úgy döntött, nemcsak útjára engedi, de az osztrák határig el is szállítja a migránsokat, cikksorozatban idézzük fel, mi történt 2015-ben, és hogyan változott a helyzet azóta.
Tíz évvel az után, hogy Angela Merkel német kancellár nyilatkozatát követően a magyar kormány úgy döntött, nemcsak útjára engedi, de az osztrák határig el is szállítja a migránsokat, cikksorozatban idézzük fel, mi történt 2015-ben, és hogyan változott a helyzet azóta.
Pedig ebből a munkából több vallási-civil szervezet is aktívan kivette a részét, élükön például a római alapítású Szent Egyed közösség magyarországi csoportjával. A menekültek megsegítését azonban nemcsak azért nem verték, illetve verhették nagy dobra, mert – ahogy Máté evangéliuma fogalmaz – „amikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed”, hanem azért sem, mert a kormány a „Stop Soros-törvény” részeként a „bevándorlás elősegítését és támogatását” szankcionáló rendelkezéseket hozott.
