Die Welt
Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy rendszerszintű viszály van a liberális demokráciák és az autokráciák között. Új revizionista szövetségek jönnek létre, átfedés van a válságok és viszályok között. Európába visszatért a háború, ezért vadonatúj biztonsági architektúrát kell kialakítani.
Merz irányadó beszédet tartott, méghozzá Berlinben a nagyköveti értekezleten, ami azért rendkívüli, mert legutóbb 25 éve volt példa arra, hogy egy kormányfő felszólalt ezen a fórumon. Akkor Gerhard Schröder élt ezzel a lehetőséggel.
Arra figyelmeztetett, hogy az orosz hatalmi törekvések nem állnak meg Ukrajnánál. Sőt, ott csak kezdődnek, amit alátámaszt az orosz hibrid hadviselés a német infrastruktúra ellen. A másik fél egyre agresszívabb, a küzdelem mind keményebb. Ily módon az ukránok a földrész szabadságát is védelmezik.
Kijev legutóbbi bombázása, az EU-képviselet megrongálása arra utal, hogy Moszkva erőszakkal vetett véget a szabályokra épülő rendnek, a békének. Ezért a történelmi feladat az, hogy új védelmi rendszerről kell gondoskodni.
Hozzátette: abban is megnyilvánul az új világrend, amelyben az USA átértékeli az érdekeit, hogy folyik a verseny a nyersanyagokért és a piacokért. A függés sebezhetővé teszi Németországot. Kína pedig nemrégiben elárulta, hogy kész kihasználni a kereskedelem területén tapasztalható sebezhetőséget.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
