Magyarország egy nagyon fontos történelmi pillanatban van: most dől el, hogy a populizmus vagy a piacgazdaság irányába indul-e el az új kormány. Ezzel kezdte Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste elnök-vezérigazgatója a beszédét a Portfolio konferenciáján. A kormányváltással az ország egy óriási esélyt kapott, de nem garanciát – fogalmazott.
A bankszektor nyereségessége lejtmenetben volt a kormányváltás előtti időkben, annyit fizettek be idén adóként, mint amennyit társasági adóként az összes többi cég együttvéve. A bankok bevételei 2025-ben 3 százalékkal nőttek, miközben a költségei 15 százalékkal emelkedtek meg – mutatta be.
Az új kormány tagjaival sokkal többet tudnak tárgyalni a bankok, mint az előző kormány vezetőivel. „Beszélgetünk, tárgyalunk, aktív a kommunikáció. Még szép, hogy örülünk” – mondta, majd amikor arról beszélt, hogy szakmai vitákat folytatnak a kormánnyal, akkor megkapta a kérdést: eredményes szakmai vitákat? Erre annyit válaszolt: „szakmai vitákat”.
Ha ilyen mértékben adóztatják meg a bankszektort, akkor tudni kellett volna, hogy ez sajnos ezzel jár
– mondta arra a felvetésre, hogy drága a bankolás ma Magyarországon.
Az egyik legfontosabb kérés az új kormány felé az, hogy „a politika ne írja felül a polgárjogi szerződéseket” – tette hozzá ehhez Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.
Luigi Fuzio, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója négy hónapja érkezett Magyarországra, és az egyik legelső tapasztalata az, hogy nagyon sok mindent próbálnak túlszabályozni. Olyan ez, mint ha a fejfájásra beadnának a betegnek egy olyan gyógyszert, ami a fejet rendbehozza, de közben szívproblémákat okoz – magyarázta.
Az egyik legfontosabb kérés az új kormány felé az lehet, hogy ügyféligény alapján dolgozhassanak a bankok – mondta Ginzer Ildikó, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. Itt leginkább a kötelező ATM-telepítésekről beszélt, amelyről most már látni lehet, hogy a legkisebb településeken nem volt igazi igény rá.
Az előző kormány nagyon sok pénzt elvett a bankoktól, és azt saját céljai szerint osztotta el. Azt kellene belátni, hogy ha ezt a pénzt a bankoknál hagyják, akkor azt a cégeknek úgy fogják továbbadni hitelek formájában, hogy mindenki jobban járhat – ezt már Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója magyarázta.
