Harcosok Klubja, Digitális Polgári Körök, a másik oldalon pedig a Tisza Világ applikáció. Tényleg ennyire döntő volna az online jelenlét a választások kimenetele szempontjából?
Sok a vita arról, mekkora a valós hatása a közösségi médiának, és mekkora az a félelem a pártokban, hogy veszíthetek, ha nincsenek jelen. A távolmaradást mindenesetre egyik oldal sem engedheti meg magának. Mivel a Meta – amelynek a Facebook és az Instagram a két legnagyobb felülete – októbertől felfüggeszti a politikai reklámokat, most mindenki, de főként a kormányoldal igyekszik kihozni a legtöbbet belőle.
Számításaim szerint szeptember első hetében 253 millió forintot költöttek el politikai hirdetésekre, az azt megelőző héten pedig 154 milliót, nyáron 50–80 millió volt ez az összeg. Ennek zömét a Fidesz és a hozzá köthető cégek, szervezetek költik, mint a CÖF, a Megafon, a hirado.hu. A 253 millióból csupán 10 milliót költött a Tisza nélküli ellenzék, míg Magyar Péter pártja fordította erre a legkevesebbet, csupán 860 ezer forintot. A Tisza hirdetési költései egyébként minden héten a legalacsonyabbak.

Nemzetközi összehasonlításban mennyi ez a negyedmilliárdos összeg?
Rengeteg. Mi költjük a legtöbbet Európában, nominális értékben is. A nyár folyamán végig bent voltunk az első ötben, szeptember első hetében lettünk magasan az elsők. Többet költünk politikai hirdetésre, mint például a nálunk jóval nagyobb és gazdagabb Németország, Franciaország.
De a magyar facebookos reklámpiachoz mérve is hatalmas összegről van szó, hiszen a heti reklámköltést mintegy 1,5 milliárd forintra becsüljük a Meta rendszerében.
Miért szeretik nálunk ennyire a politikusok a Facebookot?