A globális turbulenciákra különösen érzékeny magyar gazdaság a vállalkozásokat egyrészt alkalmazkodóképességük további erősítésére szorítja, másrészt tudatos piacépítésre, termék-, termékminőség fejlesztésre, digitalizálásra ösztönzi. Az ezeken a területeken előrelépő vállalkozásokat a piac is jutalmazza: azok a cégek teljesítenek jobban és optimistábbak a jövőt illetően, amelyek fontosabbnak tartják a tudatos piaci pozícióépítést, a versenytársakhoz viszonyított előnyök és az egyediség fejlesztését – derül ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Vállalkozáskutatási Műhelyének Jelentés a magyar vállalkozásról 2025 kiadványából. A kutatást az idén másodszor végezték el több mint 2000 vállalkozás vezetőnek válaszai alapján.
A kivárás a meghatározó attitűd
A magyar vállalkozások 2025-ben is kihívásokkal teli gazdasági környezetben működtek. Gyenge növekedés, magas bérinfláció, gyengülő kereslet és fokozott piaci bizonytalanság jellemzi az évet (a felmérés az első negyedévben zajlott). Ebben a környezetben az MCC kutatása szerint az elmúlt egy évben több vállalkozás tapasztalt ügyfélszám-, értékesítési volumen- és nyereségcsökkenést, mint ahányan növekedést. A legnagyobb nehézséget a költségoldali nyomás, különösen a bérek kigazdálkodása jelenti, ezt követi a keresletcsökkenés.
Vállalati mutatók a vezetők önértékelésében az előző egy évben
A vállalkozói várakozások hároméves távon vegyes képet mutatnak: a cégvezetők 40 százaléka nem számít változásra, az optimisták másfélszer annyian vannak, mint a pesszimisták, a kivárás pedig meghatározó attitűd.
A céghelyzet várható változása a következő 3 évben a vállalkozásvezetők szerint (Mit gondol, milyen lesz az Önök cégének a helyzete 3 év múlva?)
Az MCC felmérése azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások ebben a környezetben egyre tudatosabban reagálnak a versenyre: beruháznak, szervezeti kapacitásokat építenek, tehetséget tartanak meg, és minőségi piaci pozíciókat alakítanak ki. A túlélés logikáját fokozatosan a fejlesztés logikája váltja fel.
Mi jelenthet versenyelőnyt?
A cégvezetők által leggyakrabban érzékelt versenyelőny a pontos teljesítéshez, az egyedi igények kielégítéséhez és a vevői visszajelzések beépítéséhez kapcsolódik. A legkevésbé gyakori versenyelőnyöknek a jobb tárgyalási pozíciót, illetve az olcsóbb termelést tartják. A cégek a minőség területén inkább, a költségek és a piaci pozíció szempontjából pedig kevésbé érzik erősnek magukat.
A vállalkozások vezetők által érzékelt, versenytársakhoz viszonyított erősségei (Kérdés: Figyelembe véve a legfontosabb versenytársát, értékelje az ön által vezetett céget az alábbi szempontok szerint, egy négyfokú skálán!)
Érdemes kiemelni, hogy az előző évi felméréshez képes érdemben erősödött a fogyasztói igényekre való érzékenység, a versenytársakhoz viszonyított jövedelmezőség és az új termékek vagy szolgáltatások bevezetésének gyakorisága.
Fejlesztési motivációk
A cégek és vezetőik komplexen gondolkodnak a fejlődésről, ugyanakkor egyértelműen látszik, melyek a legfontosabb motivációik.
- A gyártási folyamatok fejlesztésénél kiemelkedő cél az ügyféligények magasabb szintű kielégítése – ezt a vállalkozások túlnyomó többsége elsődleges célnak tekinti.
- A termelés és gyártás megbízhatóságának növelése szintén kiemelt fontosságú. Ezzel szemben az automatizációval történő munkaerő-kiváltás nem prioritás.
- A belső működés fejlesztésére irányuló célok között a mindennapi működés gördülékenyebbé tétele és a stratégiai döntéshozatal támogatása dominál. A cégek leginkább a jó árazást segítő információk megszerzésére, valamint a költségcsökkentési lehetőségek feltérképezésére törekednek.
- A működés feletti kontroll erősítése szintén fontos, de a fentieknél kevésbé. A vállalkozások számára az értékesítési csatornák fejlesztésében kiemelt a meglévő ügyfélkapcsolatok minőségének javítása és jobb ügyfélélmény biztosítása, amit a válaszadók túlnyomó többsége elsődleges prioritásként jelölt meg.
- A piac jobb megértése szintén hangsúlyos cél, a működés diverzifikálását jóval kevesebb cég tartja fontosnak.
A vezetők szerint a fejlesztések megvalósításának legnagyobb akadályát a finanszírozási lehetőségek hiánya és a piaci bizonytalanság jelentik – ezek jelentősen visszafogják a projektek előrehaladását. A makrogazdasági helyzet szintén érdemben gátolja a továbblépést. Emellett ugyanakkor a szervezeti kapacitás hiánya és a technológiai korlátok is érdemi, bár kevésbé meghatározó szerepet játszanak.
Sikeres és követő cégek
A felmérés adatai alapján kirajzolódik a cégek két nagy csoportja: a piaci verseny sikeres szereplői, illetve az inkább követő magatartást mutató vállalatok.
A sikeres csoportba sorolt vállalatok árbevétele határozottan nagyobb, az elmúlt egy év árbevételi és profittendenciái számukra rendszerint kedvezőek voltak és a jövőre vonatkozó várakozásaik is jóval optimistábbak. Ezek a cégek általában magasabb ügyfélszerzési, piacfejlesztési aktivitást mutatnak és magabiztosabban nyilatkoznak erősségeikről mind a piachoz képest, mind legfontosabb versenytársukkal összehasonlítva.
Az, hogy melyik csoportba kerül egy cég, nem függ érdemben a vállalkozás településtípusától, és a cég indulási évétől. Meghatározó azonban a fejlesztés aktivitása. A sikeres vállalatok minden vizsgált dimenzióban – legyen szó új termékek vagy szolgáltatások bevezetéséről, technológiai fejlesztésekről, stratégiai partnerségekről vagy a munkavállalók képzéséről - jóval nagyobb arányban hajtottak végre beruházásokat. A tartós piaci siker tehát a fejlődéshez szükséges innovációval és kockázatvállalással is együtt jár.
Az árbevétel növekedésével a cégek közül többen kerülnek a sikeres cégek csoportjába. A nagyobbak tehát magasabb arányban ítélik kedvezőbbnek az elmúlt év változásait, egyedibb kínálattal jelennek meg a piacon és optimistábbak is a jövőt illetően. Míg a teljes mintában nagyjából megegyezik a sikeresek és követők száma, ez a szimmetria az árbevétel növekedésével egyre csökken.
Azok a vállalkozások, amelyek tudatosan fejlesztik termékeik egyediségét és minőségét, jobban teljesítenek a többieknél. Jobb minőségben és költséghatékonyabban termelnek, rugalmasabban reagálnak a piaci változásokra, és gyakrabban nyújtanak értéknövelő szolgáltatásokat vevőiknek.
Az egyediség fejlesztése nemcsak márkaépítési előnyt ad, hanem együtt jár a versenyképességgel és az alkalmazkodóképességgel is. Az innováció, az új termékek és extra szolgáltatások bevezetése, valamint a vevői visszajelzések beépítése szintén kulcstényezők. Az erre fókuszálók vevőinek árbevétel-arányos vásárlásai nőnek, miközben erősebb és megbízhatóbb piaci pozíciót tudnak kialakítani. A stabil vevőkapcsolatok és a folyamatos fejlesztés tehát kéz a kézben járnak, és hosszú távon a versenyképesség legfontosabb pilléreit jelentik.
