Az iskolai eredmények változásának nyomon követhetősége érdekében a rangsorok összeállításának módszertani alapjai, az adatok forrásai és a számítási eljárások évről évre azonosak, a kisebb változások eddig időnkénti adatkiesésből, illetve ennek pótlásából, vagy szakmai-tartalmi megfontolásból adódtak.
Ez utóbbi miatt idén az érettségi esetében a szokásos, elmúlt tanév tavaszi vizsgaidőszakában letett összes érettségi vizsgát vettük alapul, nem a tavasszal érettségizettek bizonyítványba, tanúsítványba került összes vizsgáját, mert egyértelműbb és pontosabb képet nyújt az iskola adott évi eredményességéről.
Ebben az évben két újdonságokat is bevezettünk (vagy árnyaltuk a TOP100-as listát): bővítettük a rangsorok körét, és kísérletet tettünk olyan rangsor megalkotására, amely nem egyenként veszi sorra a gimnáziumokat, hanem az eredményességük szempontjából az egymáshoz igen közelállókat egy-egy nagyobb csoportba helyezi.
A rangsor alapját képező mutatók
A TOP100-as rangsorokat hagyományosan az Oktatási Hivatal által kezelt adatállomány hét mutatója alapján képezzük: az országos kompetenciamérés 10. évfolyamos matematika (1) és szövegértés (2) iskolai átlagpontszámából; négy érettségi tárgy, a magyar nyelv és irodalom (3), a matematika (4), a történelem (5) és az idegen nyelvek (6) súlyozott átlagaiból; valamint a felsőoktatásba jutás eredményességét jelző felvételi pontszámokból (7).
