Megváltoztatta a Belügyminisztérium az egészségügyi szakmai irányelveket a magasvérnyomás-betegség ellátásáról. A vérnyomásmérés módját is belekalkulálták a határértékekbe, és ennek alapján döntik el, hogy valakinek magas-e a vérnyomása.
Az nem változott meg, hogy milyen értéktől beszélhetünk hipertóniáról, de most már figyelembe veszik, hogy a pácienseknél rendszerint magasabb vérnyomásértékeket mérnek az orvosnál, mint otthon. Ez az úgynevezett fehér köpeny szindróma, egyfajta szorongás, amit a rendelői, kórházi környezet vált ki, és meglehetősen sokaknál előfordul. Az új irányelvek már számolnak ezzel, és a hipertónia-küszöbértékeket ehhez igazították.
Eszerint a rendelőkben szisztolés vérnyomás 140-ig higanymilliméter „jó”, míg a diasztolés 90-ig. Ez lefordítva annyit jelent, hogy 140/90. Az otthoni vérnyomásmérésnél ez már 135/85, ami megegyezik az ambuláns méréssel is. A 24 órás vérnyomásmérésnél – amikor feltesznek egy napra egy vérnyomásmérőt a karra, ami óránként vagy gyakrabban mér – pedig 130/80, illetve az alatt tekinthető megfelelőnek az érték, vagyis ez alatt nem beszélhetünk magas vérnyomásról.
Ugyanakkor a mérésnek is megvannak a kritériumai. A Pécsi Tudományegyetem professzora, Dr. Csiky Botond egyetemi tanár, nefrológus, hipertonológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az sem mindegy, milyen eszközzel próbálunk vérnyomást mérni. A legfontosabb, hogy a mérő kalibrált legyen és felkaros, azzal kaphatunk pontos adatot. A körülményeket is meg kell teremteni a pontos értékekhez, ha ezek nem megfelelőek, akkor a valósnál magasabb értékeket mérhetünk. Ilyen, ha a beteg beszél mérés közben, közvetlenül előtte dohányzott, kávét ivott, túl kicsi a mandzsetta a beteg felkarjának vastagságához képest. Az is fontos, hogy a hát meg legyen támasztva, a karon ne legyen ruha, és csendes legyen a környezet.
