#egészség 2025

„Ne aggódjatok, anya és apa, nem vagyok függő. Legalábbis azt gondolom” – az alkalmi dohányosok nagy tévedése

Az alkalmi dohányosok is függőnek számítanak, és közülük a legtöbben 18 év alattiak – figyelmeztet Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Magyar Ártalomcsökkentő Egyesület elnöke. Ki, milyen saját szabályokkal próbálja visszaszorítani a cigizést? Egyáltalán miért szeretünk cigizni? Miért veszi észre olyan későn sok dohányos, hogy függő? Hogyan a legbiztosabb a leszokás, és mikor kerülhet szóba az orvosi ártalomcsökkentés?



„A glikémiás index elve évekkel ezelőtt megdőlt” – kipróbáltuk a vércukrot folyamatosan mérő kütyüt, és kiderült, az sem mindegy, mit mivel eszünk

Inzulinrezisztencia, 2-es vagy 1-es típusú cukorbetegség, esetleg szimpla fogyás – több oka is lehet annak, hogy valaki belekezd a vércukorértékei folyamatos nyomon követésébe. De mit remélhetünk a glükózmonitortól? Mennyibe kerül, és mekkora kényelmetlenséggel jár? Miért érdemes sonkát enni a sárgadinnyéhez, és mi viszi le jobban a cukrot, a séta vagy az úszás? Rákóczi Gabriella anyagcserekutatóval beszélgettünk a glükózmonitorról, és kifaggattuk tapasztalataikról az eszközt használó kollégáinkat is.





Mindennél jobban akarunk gyereket, nagyon szeretnénk jó szülők lenni, mégis kiégünk benne

Nem a rossz szülő ég ki, éppenhogy az, aki nagyon szeretné jól csinálni – mondja Bogdán Patrik, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, a szülői kiégés kutatója. Milyen nevelési stílus jár gyakrabban kiégéssel, a megengedő vagy az autoriter? Miért tűnik úgy, hogy kevésbé érintettek ebben az apák? Miért nagyobb a kiégés veszélye Nyugaton, mint a keleti társadalmakban? Hogyan függ össze a jelenség a szülés utáni depresszióval? Mit okoz a gyereknek, ha kiégett szülő mellett nő fel?


Mennyire örökletes a rák, és mit tehetünk, ha nálunk magas a kockázat? – Fekete Bálint András genetikus a dán spermadonorról és a DNS-tesztekről

Ez egy szerencsétlen véletlen, amitől érthető módon megrendül a bizalom, de nem szabad azt a következtetést levonni, hogy minden spermadonáció vagy minden rákkeltő génmutációt hordozó család időzített bomba – mondta a HVG-nek Fekete Bálint András klinikai genetikus, akit nem csak a veszélyes mutációt magyar gyerekeknek is továbbörökítő dán spermadonor esetéről kérdeztünk. Hanem arról is, milyen ráktípusoknál meghatározó az örökletesség, mi mindent tehet meg, akinél fennáll a kockázat, mire jók a pár tízezer forintos genetikai tesztek. És mit tehetnek azok, akik gyermekvállalásra készülnek ilyen nehéz genetikai háttérrel?


Nátha, influenza, Covid – van bármi értelme az immunrendszert erősítő praktikáknak a hideg zuhanytól a gyömbérshotig?

A téli időszakban megugrik a légúti megbetegedések száma, sokan vitaminokkal, kombuchával és egyéb módszerekkel igyekeznek erősíteni az immunrendszerüket. De mi az, ami valóban működik? Melyik vitamint lehet túladagolni, és mi a haszna a hideg-meleg váltózuhanynak? Miért mondják, hogy „túl boldognak sem jó lenni”, ha el akarjuk kerülni a betegségeket? Kádár János immunológus és Rósa Ágnes gyermekorvos segít eligazodni a tények és tévhitek között.


„A korral minden sejtünkben egyre több mutáció keletkezik” – hogyan tartsuk féken az öregedést és a daganatos betegségeket?

A DNS folyamatos ostrom alatt áll: belül a mindennapi működés koptatja, kívül a környezet karistolja. A genom instabilitása pedig az öregedés egyik legfontosabb biológiai jellemzője, és a daganatos betegségekkel is szorosan összefügg. Szüts Dáviddal, a Genomstabilitás Kutatócsoport vezetőjével beszéltük át, mi mindent kell tudni ezekről a folyamatokról, és azt is megnéztük, milyen életmóddal segíthetjük a sejt saját karbantartó mechanizmusait.



„Tudományos konszenzus van abban, hogy a vastagbélrákok kialakulása a bélflórában kódolt” – mit tehetünk a mikrobiomunkért?

A bélflóránk egy virágos alpesi rét – ha az ökoszisztémája felborul, akkor jön a „parlagfű”, azaz olyan baktériumfajok kezdenek elszaporodni, amelyek rákot, magas vérnyomást, diabéteszt, elhízást okoznak – mondja Schwab Richárd gasztoenterológus. Mire jók valójában a probiotikumok? Mit mérnek a drága bélmikrobiom-vizsgálatok? Milyen életmóddal segíthetjük elő a saját „rétünk” fajgazdagságát? És merre vezet a bélmikrobiom-orvoslás jövője?


Fájdalmas és drága, mégis érdemes belevágni – öt erős érv a felnőttkori fogszabályozás mellett

Sose késő, hogy nekifogjunk a fogszabályozásnak, történjen bár esztétikai vagy egészségügyi okból. Ma már attól sem kell tartani, hogy szégyenérzet társul az eszköz viseléséhez, és a lehetőségeknek csak a pénztárca szab határt. Dr. Tokai Évával, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének munkatársával beszélgettünk arról, mit nyerünk a fogszabályozással, és mire kell elszánni magunkat, ha elkezdjük.


Apró, de sorsdöntő részlet, ami befolyásolja, milyen gyorsan öregszünk

Képzeljük el kromoszómáinkat úgy, mint egy cipőfűzőt, amit védősapka óv a kirojtosodástól: ez a telomer, amelynek hossza szorosan összefügg az öregedés tényezőivel. Miért tartják sokan úgy, hogy az „öregedés a daganatok elleni védelem mellékhatása”? Hogyan befolyásolhatjuk a telomerek épségét megfelelő életmóddal, és mit céloznak az újszerű, kísérleti genetikai terápiák? Fekete Bálint András orvos, klinikai genetikus segített eligazodni a témában.





Kösz, jól: Így mentsd meg a fogaidat!

Mit rontunk el a fogmosásban? Mekkora veszélyt jelent a kávé, a tea vagy éppen az alkohol? Mik a fő különbségek a magán- és az állami ellátás között, és mikor érdemes meghozni a rettegett döntést, a szakember felkeresését? A HVG Kösz, jól című podcastjének legújabb epizódjában ezekről a kérdésekről beszélget Bánhalmi Kata fogorvos vendégeivel, Barabás József Bélával és Würsching Tamással. 


Boldogkői Zsolt: A gonosz tudós prototípusává váltam

Sokan ellenségesek a tudományos gondolkodással szemben, ami ellen nem könnyű a küzdelem – mondja Boldogkői Zsolt, aki arról is beszélt, hogy gyűlöletcunami és fenyegetések zúdultak rá, amikor orvoskari professzorként belenyúlt az alternatív orvoslás darázsfészkébe. Szerinte újabb kihívást jelent, hogy az irracionális gondolkodás megjelent a politika elitben és rohamosan terjed a fejlett világban; többek között arról kérdeztük, mi az oka a tudomány iránti bizalmatlanságnak, hogyan befolyásolta ezt a koronavírus-járvány, mit gondol a Trump-kormány köztudottan oltásellenes egészségügyi miniszteréről és az MTA-t kormányoldalról érő támadásokról.


„Egy infarktusos nem feltétlenül abba hal bele, hogy elzáródik az ér” – interjú Fekete Andreával, aki felfedezte, hogyan gyógyítja egy antidepresszáns a károsodott szerveket

Már a hetvenes évek óta használják azt az antidepresszánst, amely segíti a károsodott szervek regenerálódását. Mi az oka annak, hogy a nők a férfiaknál hamarabb regenerálódnak oxigénhiányos állapotok esetén? Mit jelent a hegesedés egy belső szervnél, miért veszélyes, és mit lehet tenni ellene? Fekete Andrea gyermekgyógyász, kutatóorvos, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati klinikájának professzora, a SigmaDrugs nevű biotech startupcég társalapító ügyvezetője magyarázta el a fejlesztés jelentőségét.