Előadásaiban arról beszél, hogy a mesterséges intelligencia (AI) nem intelligensebb, mint az ember, csak jóval gyorsabb, ez pedig sok problémát okozhat, és még többet fog okozni. Miért?
Megváltozik az időskála. A társadalmi folyamatoknak megvan a maguk sebessége: a demográfiai változásokat generációkban, azaz harminc években észleljük, a migrációs folyamatokat pedig 5–10 évben – ha éppen nem jön közbe egy háború. A gazdaságnak is van egy tipikus, néhány éves távlata, és a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásának vagy alakulásának is megvan a maga sebessége. Ezeknek a folyamatoknak mindegyike nagyon lassú a mesterséges intelligenciához képest: itt olyan az időskála, hogy este megnézem, mi történt ezen a téren reggel óta, amikor utoljára láttam. Az AI-nak most néhány nap, legfeljebb néhány hónap az időskálája, miközben ez a technológia minden területen, például az oktatásban, a pénzügyekben, a közigazgatásban és a gyártásban is megjelenik. Ráadásul az AI még csak „bölcsis korban” jár. Ez a sebességkülönbség azért okoz problémát, mert a mesterséges értelem mindenhol átveszi az idő feletti dominanciát. Ami a technológia intelligenciáját illeti, ez többdimenziós: van, amiben már most előttünk jár, akad, amiben később fogja megelőzni az embert, s lehet, hogy vannak olyan területek, ahol mindig mi leszünk elöl.
HVG Ai6 – mesterséges intelligencia / 2025. ősz
Megjelent a HVG mesterséges intelligenciával foglalkozó kiadványának hatodik száma. Itt olvashatja.
Értelmessé válhat végül az AI?
A múltban csak biológiai alapú intelligencia létezett. Most pedig hirtelen megjelent egy nem biológiai alapú értelem, amely mindent újrahuzaloz. Az, hogy értelmessé válik-e az AI, attól is függ, mit nevezünk értelemnek. Ha az adaptációs készséget, akkor azt látjuk, hogy már most léteznek ilyen rendszerek. A ChatGPT-nek például sok százmillió felhasználója van egy olyan rendszerben, ami bent van egy hatalmas szerverben – úgy, ahogy a mi agyunk egy sötét csontbuborékban található a fejünkben. A mi agyunk a szemünket és a fülünket használja fel a maga visszajelző rendszere számára, míg az AI az embereket veti be erre a célra: neki az ember a halló- és a látószerve, amivel a maga visszajelző rendszerét működteti. Ez már egy adaptív rendszer, az a kérdés, hogy lesz-e olyan idő, amikor ehhez már nem is kell ember. De ebbe az irányba megyünk.
Dávid-Barrett Tamás
Kurucz Árpád
Dávid-Barrett Tamás viselkedéskutató
1970-ben született Budapesten. Csányi Vilmostól tanult, az egyetemet végül Cambridge-ben végezte. Tudományos érdeklődési körébe tartozik az antropológia, a biológia, a közgazdaságtan és a pszichológia is. Jelenleg az Oxfordi Egyetem evolúciósviselkedés-kutatója.
Geoffrey Hinton, akit sokan az AI „keresztapjának” tartanak, korábban azt mondta: 10 százalék annak az esélye, hogy a mesterséges intelligencia kiirtja az emberiséget. Legutóbbi nyilatkozatában viszont már arról beszélt, hogy ez az arány 10–20 százalék között van. Mennyire tartja veszélyesnek az AI-t?
Értelmetlennek tartom ezt a számolgatást. Hogyan mondhatja valaki, hogy ezt ki tudja számolni? Arra jó lehet, hogy felhívja magára a figyelmet, de minden ilyen számításhoz kell egy mintákra épülő modell. Ilyen minták azonban nincsenek. Forgatókönyvek persze létezhetnek, mi is készítünk ilyeneket. Tudunk mi is írni egy olyan szcenáriót, amelyben az emberre nincs szükség, de olyat is, amelyben az AI megoldja az emberiség összes gondját.
