A brüsszeli Bruegel agytröszt egyik szakértője úgy érzékelteti Orbán moszkvai tárgyalásainak jelentőségét Európa számára, hogy az olyan volt, mintha a vendég a középső ujját mutatta volna fel a földrésznek. Teljesen ellenséges lépés a kontinenssel szemben.
Jacob Kirkegaard szerint Magyarország szabotálja az EU béketörekvéseit. Megbontja az egységet, amikor igen-igen lényeges döntéseket kell hozni, legyen szó pl. az orosz energiahordozók vásárlásának beszüntetéséről, a szankciókról vagy Ukrajna uniós csatlakozásáról.
Sokan találgatják, beleavatkozik-e a magyarországi választásokba Moszkva. Pénteken egyértelmű volt a segítség: a Nemzetközi Bíróság által népirtással vádolt Vlagyimir Putyin úgy fogadta Orbán Viktort, hogy igazi apropó nem volt a találkozóra. A viszonylag rövid tárgyalás célja az volt, hogy a magyar miniszterelnök a „nagy nemzetközi politikacsináló” szerepében tetszeleghessen. Apró szépséghiba: annyira nem tűnt békésnek a viszony.
A miniszterelnök gyakorlatilag beintett a kontinensnek, amikor leült tárgyalni a 26-ok első számú ellenségével és megállapodott az olajszállítások folytatásáról, ami amúgy szöges ellentétben van Brüsszel tervével, hogy ti. leállnak az orosz olaj- és gázimporttal. Ily módon
Magyarország értékes partner a Kreml számára, amely meg akarja osztani az EU-t, a többi közt Ukrajna és az Oroszországhoz fűződő viszony kérdésében. Politikailag igen hasznos Putyinnak, egyfajta trójai faló.
Orbán már megint kilógott a sorból, amikor újfent felkereste Putyint – éspedig anélkül, hogy egyeztetett volna a nyugati partnerekkel. Elsősorban az energiáról kívánt tárgyalni, az ország még az eddiginél is jobban függ Oroszországtól az energiaellátás területén – foglalja össze a látogatás lényegét a bécsi tudósító, Meret Baumann.
Az útra kényes pillanatban kerítettek sort, mivel csak egy hónapja esett kútba a budapesti Trump-Putyin-csúcs, amelyet pedig magyar részről euforikus lelkesedéssel harangoztak be. Továbbá jelentős aggályokat váltott ki az európai fővárosokban az amerikai békekezdeményezés.
A háborút úgy kell befejezni, hogy ne lehessen újrakezdeni – ez az imperatívusz. A szövetségeseknek nem szabad hozzájárulniuk sem az ukrán területek csökkentéséhez, sem az ukrán fegyveres erők korlátozásához. Az Egyesült Államoknak olyan biztonsági garanciát kell nyújtania, amely kizárja a kapitulációt. Nem, vagy nemcsak Ukrajna biztonsága miatt, hanem a térség biztonsága miatt is.
Ez azonban nem vonatkozik a magyar kormányra, amely roppant lelkesen üdvözölte az egyértelműen Moszkva által sugallt 28 pontot. Orbán kiállása cseppet sem meglepő, már évek óta Kreml-barát álláspontra helyezkedik, ily módon megtorpedózza az európai egységet Moszkvával szemben.
A látogatás ajándékkal ért fel Putyin számára. Viszont ha összejön a budapesti csúcs, a házigazda a kontinens egyetlen béketeremtőjeként jelenhetne meg, ami igen jól jönne neki a választás közeledtével. A magyar tömegtájékoztatás a háborút állítja be az összes gazdasági nehézséget eredendő okaként.