Sikert sikerre halmoz a magyar gazdaság – gondolhatná, aki a napokban azt hallja, hogy a svéd Ericsson Budapesten indította el új laborját a 6G kutatására; hogy Magyarországról hódítja meg a lengyel kereskedelmi ingatlanok piacát a budapesti tőzsdén jegyzett Shopper Park Plus; vagy hogy 164 milliárd forintot fizetett a New York-i tőzsdén jegyzett Onto Innovations az egyik legértékesebb magyar cég, a félvezetőipar számára mérőműszereket gyártó Semilab amerikai leányvállalatáért.
Az utóbbi hetek hírei között volt az is, hogy – mintegy példázva az Orbán-kormány remek kapcsolatát a Trump-adminisztrációval – a higiéniai termékeket gyártó amerikai Procter & Gamble 72 milliárd forintos beruházást jelentett be két Pest megyei településen, a világ legnagyobb befektetési vállalata, az amerikai BlackRock pedig fantáziát látott benne, hogy egy magyar vagyonkezelővel, az Apelsóval lépjen együttműködésre.
Ilyen teljesítményekkel miért lenne puszta összeszerelő üzem az ország? Ahhoz, hogy választ kapjunk a kérdésre, hosszabb távon érdemes vizsgálni a gazdasági folyamatokat – mondja Prinz Dániel közgazdász, aki szerint a jövő nem túlságosan ígéretes.
