Száz évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász, polihisztor és próféta. Nem Isten küldte, hanem a józan ész. Számára a józan ész volt a döntő érv. Ha valami bonyolult kérdésben faggattam, elintézte azzal: „Ne légy hülye, gondolkozz!” Életműve nem a huszadik, talán nem is a huszonkettedik századnak szól, hanem egy nagyon távoli jövőnek. Feltéve, hogy akkor még lesz ember a Földön és lesz túlélője a bekövetkező szükségszerű globális összeomlásnak. Ez nem pesszimizmus vagy optimizmus kérdése, csak a Föld erőforrásait kell összevetni a fogyasztással.
Liska rendszere sem a „szocializmus” sem a „kapitalizmus” gazdasági és jogi rendszerébe nem illeszkedett. A szocializmust azért tettem idézőjelbe, mert nem volt szocializmus. A rendszer állammonopolista államigazgatási diktatúra volt, akkor is, amikor éppen az „ereszd meg”-et alkalmazta, ami a következő „húzd meg”-ig tartott. A kapitalizmust pedig azért, mert az államigazgatás a kapitalizmusban legalább olyan hatalom, mint a tőke.
Facebook / In memoriam Liska Tibor 1925 – 1994
A régi görögök a mítosz szerint feltalálták a gőzgépet. A tűzhelyen az edények fedelét emelgették vele. A természettudományokban, művészetekben, általában a kultúrában, olyan eredményeket értek el, amelyek meghaladására beláthatatlan ideig nincs esély. Mivel a gőzgép racionális alkalmazásának esélye sem volt, elfelejtődött. A tizennyolcadik században az angol bányák felszín közeli rétegei kimerültek, lejjebb kellett ásni. A víz összegyűlt a vágatokban, és lovak hajtotta szivattyúkkal nem lehetett a vizet eltávolítani. És akkor (újra?) feltalálták a gőzgépet.
Liska is olyasmit talált fel, amit az ember ma még racionálisan nem képes alkalmazni. Az ember agya és a szükséglet még nem tart ott.
