A magyar kormány és az Európai Unió konfliktusa 2022 eleje óta folyamatosan súlyosbodik. A magyar kormány kibővítette harci módszereit, az uniós ajánlások semmibe vételén, a Brüsszel-ellenes nemzeti konzultációkon és az unió vezetőit becsmérlő plakátkampányokon túl állandósította a tanácsi vétófenyegetéseket, és az Európai Parlamentben új euroszkeptikus pártszövetséget hozott létre.
Válaszul az EU több lépésével is fájdalmasan emelte a konfrontáció magyarországi költségeit, ezek közé tartozik a jogállamisági kondicionalitás bevezetése a 2021-2027-es költségvetési ciklus számos támogatására, a magyar kormánnyal szembeni jogállamisági eljárás elindítása és az Európai Bíróság elmarasztaló menekültügyi ítélete.
Bár a menekültügyi rendelkezések be nem tartása miatt Magyarországra rótt bírság (mára több mint 700 millió euró) a miniszterelnök és számos nemzetközi csodálója szerint egyenesen a legjobb befektetés a jövőbe, azt már nehéz elfogadtatni, hogy az uniós támogatásokat jogállamisági hiányosságokra hivatkozva felfüggesztették, ami 18–20 milliárd euró haszon feláldozását jelenti.
Hasonlóképpen fájdalmas döntés, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak átjátszott egyetemeket kizárták az uniós felsőoktatási és kutatási programokból. Ezen ügyekben a kormány azzal nyugtatja szavazóit, hogy a veszteség csak időleges, a következő költségvetési ciklus előkészítésekor vétófenyegetés révén vissza fogja szerezni ezeket a támogatásokat.
