„A háborús veszély ma nagyobb, mint a brüsszeli csúcs előtt volt” – riogatta Orbán Viktor a közönségét a nemrég Szegeden is, ahol Magyar Péter és a Tisza párhuzamos rendezvényének árnyékában megtartották az év utolsó háborúellenes gyűlését, vagyis a Digitális Polgári Körök (DPK) offline találkozóját a békevágy jegyében.
A kormányfő-pártelnök mögött ilyenkor mindig ott a hatalmas felirat: „Aki békét akar, velünk tart!” De Orbán is ráerősített erre, amikor azt mondta:
Ha nem békepárti kormánya lesz Magyarországnak 2026-ban, akkor 2030-ra mindannyian rá fogunk faragni. És ezt most kell eldönteni.
Hiába használja a miniszterelnök gyakrabban a 2010-es évek óta a harcra, háborúra utaló kifejezéseket, és hiába szoktunk hozzá, hogy évtizedek óta lételeme Orbán Viktornak a küzdelem és a harc – amit olykor képzelt, másszor valós, néha külső, időnként belső ellenségek ellen vív –, ezúttal, a 2026-os választásra ráfordulva különösen szembeötlő a kormány(párt) retorikájában a háború és a béke témájának markáns megjelenése.
