Karácsony előtt pár héttel, teljesen váratlanul jött a hír, hogy életemben először ellátogathatok pár napra Pekingbe, az utazás pedig tökéletes alkalmat adott arra, hogy kiszabaduljak Budapest ünnepek előtti káoszából. Kint nem ünneplik a karácsonyt, elvétve látni egy-egy Mikulást, karácsonyi díszt. Bár Peking Kína fővárosa, nem arról híres, hogy multikulturális lenne. A város hatalmas, 22 millió embernek ad otthont, zárt, fegyelmezett. Minden be van kamerázva, ami egyszerre vezet rendkívüli közbiztonsághoz, és egyfajta monoton, érzelemmentes közeg érzetéhez. Ezt nem csak látogatóként érzékeli az ember, az újonnan szerzett barátaim, a közel egy évtizede kiköltözött magyarok és a Magyarországról hazatért kínaiak is így írják le a helyzetet.
A Covid óta Peking lassan éled újra, a turisztikai helyszíneken is elsősorban belföldi látogatók vannak, európai vagy amerikai hang alig hallatszik. Lefotóznak az utcákon, látványosságnak számítunk. Az emberek alapvetően távolságtartóak, a mosoly közel sem automatikus gesztus, az érintés lekorlátozódik arra, hogy a vállak egymáshoz érnek egy-egy tömött utcán. A szmog hatalmas, a felszereltebb szállodákban külön eszköz jelzi, mennyire biztonságos aznap kint lenni a levegőn. A tartózkodásunk alatt a városi levegő szennyezettsége az összes skálát bejárja, az utolsó napon piros a riasztás – nem javasolják, hogy kimenjünk bárhova, ha mégis, kizárólag maszkban.
Karácsonyi dekoráció egy pekingi kávézóban 2025 decemberében
WANG Zhao / AFP
WeChat nélkül nem érdemes érkezni. Ez a helyi közösségi platform, de valójában sokkal több: fizetés, üzenetküldés, ügyintézés, belépés különböző terekbe. Ezzel párhuzamosan válik láthatóvá, mi minden nem elérhető: a Facebook, Instagram, Google nem működik VPN vagy e-sim nélkül, az utóbbi a legtöbb helyben vásárolt telefonból ki van tiltva.
Másfél milliárd ember külön digitális rendszerben él.
A Nyugat hivatalosan továbbra is problematikus referenciapont, mégis jelen van: bolhapiacokon, művészeti negyedekben bukkan fel leginkább, ruhákon, kitűzőkön, bakelitlemezeken.
Ez a fajta virtuális zártság és fal fizikailag is megmutatkozik a városban. Bár a Nagy Fal már csak látványosság, a falakkal körülvett Tiltott Város időszaka pedig a császárság végével lejátszott és a terület már 100 éve látogatható, Pekinget magát továbbra is jellemzi az áthatolhatatlan, fölénk tornyosuló betontömegek, és elkerített területek sokasága.
A hatalom közelsége
A Csungnanhaj Peking belvárosában, a Tiltott Város közvetlen szomszédságában található, ez Kína hatalmi központja. Döbbenetesen sok rendőr őrzi. Több száz hektáros, fallal körülvett, tavakkal és történelmi kertekkel tagolt komplexum, amely teljes mértékben el van zárva a nyilvánosság elől: civilek nem léphetnek be, működéséről kevés hivatalos információ érhető el. Ez a zártság nem feltétlenül biztonsági kérdés, sokkal inkább politikai jelentőségű. Póz. Hatalomdemonstrálás, a megfélemlítés egyik legegyértelműbb eszköze.
Hóesés Peking központjában 2025 decemberében
Ichiro Ohara / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP
A kínai vezetés tudatosan elkülöníti a döntéshozatal terét a nyilvános politikától. A Csungnanhaj ad otthont a Kínai Kommunista Párt legfelső vezetőinek irodáinak és hivatalos rezidenciáinak, itt ülésezik a Politbüro és annak Állandó Bizottsága, vagyis az ország tényleges döntéshozó magja. A komplexum 1949 óta tölti be ezt a szerepet, és Hszi Csin-ping 2012-es pártfőtitkárrá válása óta is innen irányítja Kína politikai életét.
Ahogy hazatérve mesélek az útról, mindenki számára akarva akaratlanul kirajzolódnak bizonyos társadalmi-politikai párhuzamok. Ami Pekingben fizikai zártságként is megmutatkozik, Magyarországon pszichés és mentális blokként van jelen.
