Minden, amit a migrációs paktumról tudni kell – és amit következetesen elferdít a Fidesz és a Tisza is
Fenntartható fejlődés 2026
A cikk a Fenntartható fejlődés 2026 című magazinban jelent meg először. A kiadványnak a hvg360-on megjelent cikkeit itt találja. A magazin itt rendelhető meg.
Darázsfészekbe nyúlt az Európai Bizottság, amikor 2023-ban elfogadtatta a tagállamokkal a szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztését a közlekedési és az épületenergetikai ágazatra. A szavazásnál a kormányok még rábólintottak a tervezetre, de az uniós irányelv átültetésével már közel sem sietnek ennyire.
A kivárók közé tartozik Magyarország is. Az új rendszernek 2027-től kellene elindulnia, de eddig nem történt meg a hazai szabályozási környezet kialakítása, s úgy tűnik, ez nem is várható a közeljövőben.
Az EU mézesmadzaggal is ösztönözte a tagállamokat az irányelv átültetésére. Az uniós jogszabály ugyanis, a lemaradó társadalmi rétegek fosszilis függőségét csökkentő zöldátállás támogatására, egy új finanszírozási eszközt vezetett be Szociális Klímaalap néven. Az alap forrását a befolyó aukciós kvótabevételek jelentik. Teljes költségvetése 86 milliárd euró lesz a 2026–2032 közötti időszakra.
A források elosztásánál figyelembe vették az országok általános fejlettségét és az energiaszegénység mértékét. Így Magyarország arányához képest jelentős, mintegy 1200 (a hazai társfinanszírozással együtt 1500) milliárd forintos támogatásra számíthatna az alapból. Ez 120–150 ezer háztartás energetikai korszerűsítését tenné lehetővé. A feltételes mód nem véletlen: a forrásokhoz való hozzáférés előfeltételeként
a tagállamoknak 2025. július végéig kellett (volna) elkészíteniük a nemzeti szociális klímaterveiket, ám ezt a megadott határidőre alig néhányan teljesítették.
