A színészkirálynő és sírig hű gyilkosa – feltárulnak Bajor Gizi és Germán Tibor rejtélyes halálának titkai

A boncolás után már pontosan lehetett tudni, mi történt a nagy színésznővel és férjével, a tekintélyes orvosprofesszorral azon a 75 évvel ezelőtti tragikus napon, 1951. február 12-én. A nyilvánosságnak azonban nem árultak el semmit. A hatalom némán tűrte, hogy a legvadabb politikai feltételezések keringjenek belföldön szóban, külföldön írásban. Csak a forradalom után tárult föl a titok, akkor is több változatban. Máig íródnak cikkek, amelyek öngyilkosságként emlegetik Bajor Gizi előre megfontolt, igaz szerelem motiválta meggyilkolását.

„Elsősorban is a budapesti Nemzeti Színház ősrégi magyar családból való nagynevű művésznőjét” kívánták megnyerni maguknak a nyilasok is, de ő „az ellenállás élén állt”. Ezt írta Bajor Giziről az emigráció antifasiszta, demokratikus szárnyát képviselő Magyar Jövő 1945. március 21-én.

Az 1893. május 19-én született „ősmagyar” színésznő apja Németországból idevetődött sváb volt, Weiss von Hortenstein bárónő fia, az édesanyja pedig a félig olasz, félig szlovén Valenčič Ágnes. A Beyer családneve helyett is csak a színiiskolában parancsolták rá a Bayort, ami helyett később a j-s változatot honosították meg, de a színésznő a haláláig Bayornak írta a nevét.

A Németországban kiváló bányamérnöknek kiképzett, művelt és a lánya által istenített apa szerencsétlenségére Budapesten akart kávésként megélni. Ebbe többszörösen belebukott, a család többször tönkrement. Ők üzemeltették a jó hírű Báthory Kávéházat, amelyet azonban a kegyetlen tulajdonos bezáratott.

Egy időben ugyanabban a házban volt Beyerék lakása és kávéháza a Kálvin téren. Beyer Gizella itt nőtt fel. Már kétéves korában fellépett. Egy sámlin a babái előtt. Attól kezdve imádta produkálni magát. Persze a kávéházba is besegített. Felszolgált, kasszázott, amikor ráért. Írók és egyéb művészfélék nyüzsögtek körülötte a kávéházban. Jóban is volt az irodalmi világgal egész pályája során. Az írók versengve írtak rá szerepeket. Amikor bakfisként ellibbent a kártyaasztalok között, sokan bemondták a renonszot a figyelem elvonásának tisztességtelen módjára utalva. A kávés süldő leányán rajta is maradt a Renonszka becenév.

Katolikusnak keresztelték, az Angolkisasszonyokhoz járt gimnáziumba. Egy kínálkozó pillanatban, amikor a család anyagilag éppen a padlón volt, átsétált az Angolkisasszonyoktól a Színitanodába anélkül, hogy erről a családját értesítette volna. Egy ifjú költő hódolója szerezte meg neki Szép Ernő: Gyermekjátékok című, épp akkor elkészült versének a kéziratát. Azt adta elő a felvételin:

Kérem én még nem játszottam, / Nem játszottam, / Nem játszottam, / Játszani szeretnék mostan.

Bajor Gizi
Facebook / Bajor Gizi Színészmúzeum
Hozzászólások