Minden 11. magyar orvos alkoholproblémával küzd – erre jutott egy országos, anonim kutatás, amelyben egyebek mellett a szakmában előforduló alkoholhasználati mintázatokat és azok jólléttel, kiégéssel kapcsolatos összefüggéseit vizsgálták. (Az eredmények a még nem korrigált adatokon alapulnak. A vizsgálatban részt vevő orvosok összetétele nem fedi le teljesen a magyar orvostársadalmat, ezért az itt kapott eredmények nem vonatkoztathatók teljes bizonyossággal az összes hazai orvosra.)
Az orvosok fokozottan kitettek a depressziónak és a szorongásnak, a hivatásukból adódó tartós munkahelyi, érzelmi megterhelés, a krónikus stressz pedig növeli az önkárosító megküzdési stratégiák megjelenését. A problémás alkoholfogyasztás (tehát az, ami a mennyiség, a gyakoriság, a kontrollvesztés miatt fokozott egészségügyi, társadalmi és pszichés kockázatot rejt) is ilyen, hasonlóan a viselkedéses függőségekhez, a dohányzáshoz, az illegális, visszaélésszerű szerhasználathoz és az öngyilkossági kockázathoz – kezdi a kutatásban részt vevő Csabai Orsolya, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Orvostudományi Doktori Iskola PhD hallgatója. Mint mondja, mindez nemcsak az orvosok testi-lelki egészségére hat negatívan, de a betegellátás minőségére, a betegbiztonságra és az egészségügyi ellátórendszer működésére is.
https://hvg.hu/elet/20251010_who-orvos-apolo-kieges-depresszio-szorongas-korhaz-zaklatas-munkahely-europa
A felméréshez a Magyar Orvosi Kamara adatbázisából választottak ki véletlenszerűen 8 ezer hazai orvost, közülük alig 1400-an töltötték ki a kérdőívet – ez az alacsony arány a kutató szerint a téma érzékenységének is betudható.
Az eredmények alapján 91 százalékuk nem minősült problémás alkoholfogyasztónak, majdnem 9 százalékuk viszont igen; érdekes ezt összevetni egy 2019-es vizsgálat számaival, ami a teljes magyar populációban 6,2 százalékra mérte a jelenség előfordulási gyakoriságát.
Az orvosok körében most megállapított valószínűsíthető függőség mindössze 0,1 százalék volt.
