A forint gyengült, az energiahordozók ára emelkedett. Az üzemanyagok és a vállalkozások energiaköltségei attól függetlenül emelkedni fognak, hogy a Mol hozzáfér-e orosz olajhoz, és az sem számít, hogy van orosz vezetékes gáz. A drágább energia és a gyengébb forint fűti az inflációt és az inflációs várakozásokat – miközben épp tényleg temetni lehetett volna a drágulás időszakát. A(z újabb) háború fékezi az egész gazdaságot – miközben épp jöhetett volna egy valamivel jobb év.
A magyar kormány az USA és Izrael Irán elleni hadjáratát is az Ukrajna és a Tisza párt ellen hergelő irányvonalnak megfelelően illesztette be a kampányába – jótékonyan elhallgatva, hogy a közel-keleti háborút Orbán Viktor békebarátja, Donald Trump amerikai elnök robbantotta ki.
A külügyminisztérium álláspontja szerint „jelen helyzetben” Magyarország elleni „merénylettel” ér fel a szárazföldi kőolajszállítások ukrajnai „blokádja”. A kabinet kötötte az ebet a karóhoz, hogy a Barátság vezeték bármikor újraindítható volna – az ukránok ezt tagadták, Volodimir Zelenszkij elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a vezeték infrastruktúráját ért orosz támadás okozta károk egy része kívülről felmérhetetlen, mondván: az elektronikai vezérlőpanelek és a föld alatti csővezetékek nem látszanak a műholdfelvételeken. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy a vezeték megsemmisült, a helyreállításhoz tűzszünetre van szükség.
A magát a béke elnökének nevező Donald Trump a második mandátuma alatt eddig hét országban indított katonai akciót, Iránra egy éven belül másodszor csapott le. Az elnyomó, terrort támogató teheráni rezsim lefejezését sokan ünneplik, de senki nem tudja, innen hova visz a győzelmeitől megrészegedő Trump útja.
Tény ugyanakkor, hogy a közel-keleti háború feje tetejére állítja mind a kőolaj, mind a földgáz világpiacát. Irán ugyanis bejelentette, hogy lezárja a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorost. A lépésre reagálva a világ nagy hajóbiztosítóinak többsége bejelentette, hogy március 5-től nem fedezik a Perzsa-öblöt és az iráni vizeket akár csak megközelítő óceánjárókat. Mivel biztosítás híján bármiféle kár a hajótársaságokat és a szállíttatókat terhelné, a kereskedelem lényegében leállt a térségben.
A szoros rendkívül fontos hajózási útvonal: ezen keresztül halad át a világ kőolajkereskedelmének mintegy ötöde, illetve a katari és emírségekbeli cseppfolyosított földgáz (LNG) exportja. Ez a kivitel fedi le az európai LNG-behozatal több mint 10 százalékát és a kínai LNG-import több mint negyedét. A piaci árreakció azonnali és heves volt,
az irányadó Brent olajfajta hordónkénti ára a február végi 70 dolláros szintről 80 dollár fölé ugrott. Az európai gáztőzsdén (TTF) a jegyzési árak meredeken kilőttek
a február végi megawattóránkénti 31 eurós szintről 60 euró fölé.
Ha Teherán beváltaná a fenyegetését, és tényleg lezárná a Hormuzi-szorost, azzal nemcsak a globális olajpiacot állítaná a feje tetejére, de elvágná a világtól az egyik legnagyobb LNG-exportőrt, Katart is. A megtorlás potenciális célpontjaivá léptek elő Izrael tengeri gázmezői is, ez a két front együtt pedig óriási fenyegetést jelenthet az európai energiabiztonságra.
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.
