Az új műholdfelvételek képet adnak arról, mekkora károkat okoztak az amerikai-izraeli légicsapások iráni katonai és civil célpontokban, habár a nukleáris létesítmények eddig nagyjából kimaradtak a szórásból. Viszont a célba vett létesítmények között voltak kórházak, és nem úszta meg egy bíróság, valamint Teherán sűrűn lakott északi része sem – foglalja össze a helyzetet a hírügynökség hosszú összeállítása.
Viszont azt nem látni továbbra sem, mit akar elérni a washingtoni kormányzat ezzel a hatalmas rombolással? Richard Fontaine, az Új Amerikai Biztonsági Központ igazgatója, McCain szenátor egykori tanácsadója úgy véli, hogy a helyzet teljesen kaotikus. Ám ha nem tudod, miért harcolsz, akkor az sem világos, hogy mikor éred el a célt.
Ez az egyik oka, hogy az egyre súlyosbodó háború ennyire megrázta a világpiacot. A befektetők ugyanis nem képesek felmérni, mikor ér véget az energiaszállításokat és a kereskedelmet fenyegető veszély. Amerikai illetékesek legutóbb úgy nyilatkoztak, hogy áttérnek a precíziós rajtaütésekre, a többi közt olyan létesítmények ellen, amelyek segítenek helyreállítani Irán katonai képességét.
Az elején leginkább a parti területeket bombázták, de távolról, hogy az ellenség ne tudjon visszavágni. Természetesen a műveletek célozhatják azt, hogy a másik fél ne tudja, mi vár rá. Kevin Donegan nyugalmazott altengernagy, az 5. flotta korábbi parancsnoka azt mondja, nagyon is szándékos, hogy elbizonytalanítsák az iráni vezetést, ám a katonai szándék egyértelmű.
Ugyanakkor vannak, akik a Pentagonban is megkérdőjelezik a stratégiát. A Fehér Ház szóvivője tegnap négy célt jelölt meg a háborúban: 1. Felszámolni az iráni rakétafenyegetést 2. Megsemmisíteni a haditengerészetet 3. Véget vetni a rakéták és a drónok gyártásának 4. Végleg elzárni az utat az atomfegyver előállításához. Arra azonban nem válaszolt, akar-e az USA rezsimváltást.
Izrael törekvése világosabb: eltörölni a rezsimet és az államot a föld felszínéről – közölte két európai illetékes. Richard Clarke, korábbi helyettes külügyi államtitkár egyfajta munkamegosztást tapasztal: az amerikaiak likvidálják a katonai célpontokat, az izraeliek pedig a vezető politikusokra, rendőrkapitányságokra és a Forradalmi Gárda parancsnoki központjaira csapnak el.
A rombolás észveszejtő. A bombák jó része a 15 milliós fővárosra és környékére hullott. Kormányzati és biztonsági épületekre, valamint a bírósági központra és a rendőrség főkapitányságára, de jutott belőlük a Gandhi Kórháznak is. Egy izraeli elemző közölte: azt akarják elérni, hogy a hatalom ne tudja ellenőrizni az országot.
Független szakértők arra jutottak, hogy sikerült tönkretenni a ballisztikus rakéták és a drónok egy részét. De azt nem tudni, hogy ezekből igazából hányat tároltak az adott helyeken. Ugyanez vonatkozik a nukleáris programra is.
Hogy a nyilvánosság nem látja át, mire megy ki a játék az Egyesült Államok részéről, az még jól jöhet az elnöknek, amikor el kell döntenie, teljesítette-e feladatait a hadművelet. Fontaine úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy Trumpnak sokszor fogalma sincs, mit szeretne, mégis bejött neki.
