Ha nem optimális a trágyakezelés, azt még az is megérzi, aki egyébként nem foglalkozna a mezőgazdasággal. Elég csak arra gondolni, hogy Budapest környékén évről évre eljön az a pillanat, amikor valahol a Zsámbéki-medencében gondozzák a földeket, és ennek a „híre” még a pesti oldalra is eljut. Ha nem is konkrétan ezen, de a trágyakezeléstől kezdve a vetés és aratás optimális pillanatának meghatározásán át a növényvédő szerek pontos mértékének megállapításáig szinte mindenben segíteni tud a gazdáknak a náluk felhalmozódott információk elemzése. Ennek a sikere pedig nagymértékben befolyásolja, hogy mi kerül a magyarok asztalára, és főként, hogy a családoknak mennyit kell ezért fizetniük.
Miközben azonban az uniós és a magyar szakpolitikusok is a digitalizációban látják a mezőgazdaság versenyképességének fő tartalékát, sok gazdából még az érdeklődés is hiányzik. A KSH 2023-as mérése szerint tízből kilenc magyar gazdaság nem használ precíziós eszközt. Több mint a felük szükségét se látta ilyesminek.
