A hét konfliktusa: az iráni háború rejtett oldalai
A hírek már több mint egy hete Iránról, a perzsa állam elleni izraeli-amerikai háborúról szólnak. De számos olyan eleme van a konfliktusnak, amelyet talán nem bontottak ki elég mélyen a mély nyomot hagyó válsággal foglalkozó médiumok. Például azt, hogy már csak azért sem várható gyors megoldás, mert Washington és Irán már évtizedek óta ellenséges viszonyban állnak, s a mostani katonai akcióval aligha sikerül közelebb kerülni a kapcsolatok normalizálása felé. Még akkor sem, ha Irán szövetségesei – elsősorban Oroszország és Kína – nem sokat tesznek a teheráni rezsim megmentése érdekében.
Miközben az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy Donald Trump amerikai elnök „végtelen háborúba” viheti országát, az USA és Irán közötti hadüzenet nélküli háború már 1979 óta tart. Az amerikaiak számára a konfliktus kezdetét egy 1979-es esemény jelenti, mikor iráni diákok elfoglalták a teheráni amerikai nagykövetséget. Az irániak szerint a probléma kezdete az 1980 és 1988 közötti iraki-iráni háborúra nyúlik vissza, akkor Washington Irakot támogatta.
A konfliktus már korábban is követelt polgári áldozatokat: 1988-ban a Vincennes amerikai hadihajó lelőtte az Iran Air repülőgépét, s ezzel 290 embert ölt meg. Irán is „tévedett” egyszer: 2020-ban a légvédelem amerikai katonai gépnek hitte az Ukraine International Airlines gépét, s ez 176 ember – többségében iráni állampolgár – életébe került.
Az évtizedek óta tartó ellenségeskedés hatására mindkét ország közvéleményébe beleivódott az a gondolat, hogy Teherán és Washington között belátható időn belül nem lehet valódi békét teremteni. A konfliktus egyéb csatatereken is folytatódott 2001-ben. Szeptember 11-e után George W. Bush amerikai elnök a „Gonosz tengelyének” részévé nyilvánította Iránt, s Irán tett is azért, hogy ellenség maradjon. Az Irak elleni amerikai invázió időszakában a perzsa állam iraki szövetségesei révén számos támadást hajtott végre az amerikai hadsereg ellen.
Trump első elnöksége idején az 1979-eshez hasonló válság látszott kibontakozni, amikor 2019 decemberében iráni támogatást élvező tüntetők megrohamozták a bagdadi amerikai követséget. Trump erre azzal válaszolt, hogy egy dróntámadással megölette az iráni Forradalmi Gárda parancsnokát és az iraki tüntetéseket szervező iráni milícia vezetőjét. Irán is lépett és 22 rakétát lőtt ki az amerikai erők két iraki támaszpontja ellen.
A február 28-a óta tartó háborúban az iráni ellenlépések nem csupán az energiapiacot rengetik meg. A Hormuzi-szoros forgalmának blokkolásával hosszabb távon az élelmiszerellátás is veszélybe kerül, ezen az útvonalon szállítják ugyanis a világ országai által felhasznált nitrogénalapú műtrágya mintegy harmadát. (Az ureát ugyanis részben földgázból állítják elő: a metánt ammóniává alakítják át, és ez a vegyület köti meg a növények növekedéséhez szükséges nitrogént.)
A szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy értelemszerűen a mostani energiaválság azokat az államokat sújtja kevésbé, amelyek az utóbbi években többet tettek a megújuló energiaforrások használata érdekében. „Ha egyszer megjelennek az egyes országokban a megújulók, akkor az üzemanyag, amit használnak, az a Nap, a szél és a helyi hő.”
https://www.youtube.com/watch?v=lOxGufNmtdk
Iráni tiltakozók amerikai zászlót égetnek a teheráni amerikai nagykövetség előtt
Behrouz Mehri / AFP
